1991. október 21-én jelent meg a Földünkért című stratégia, amelyet az IUCN, (Természetvédelmi Világszövetség) az UNEP, (ENSZ Környezetvédelmi Programja) és a WWF állított össze. Ez a dokumentum alapozta meg számos világegyezmény létrejöttét. A Földünkért nap célja a mai napig az, hogy felhívja az emberek figyelmét a közvetlen környezetük védelmére.

A bolygónk élővilága veszélyben van, és ez ellen csak mi, emberek tehetünk. Erről szól a Földünkért világnap, melynek keretében minden évben figyelemfelhívó kampány indul, hogy az emberek tudják, milyen egyszerű dolgokkal tehetnek ők magunk is a környezet védelme érdekében.

Fontos, hogy megértsük és elfogadjuk azt, hogy a bolygónk veszélyben van és ezen csak mi változtathatunk. Fontos a fenntartható társadalom kialakítása, a fókusz elsősorban az emberiségen van, a szokások, életmód tudatos átalakításán és a szemléletváltáson.

A Földünkért kampány 1991-ben a “Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” mondattal vette kezdetét, amelyet a dalai lámának köszönhetünk. Akkor olyan alapvető dolgokra hívták fel az egyének, szervezetek és döntéshozók figyelmét, mint a vízpazarlás, energiatakarékos izzók népszerűsítése, a szakszerű hőszigetelés és a szemetelés visszaszorítása. Mára a kampány kiegészült a szelektív hulladékgyűjtéssel, a húsmentes hétfővel és a műanyagok elleni harccal, mégis nagyobb lett az ökológiai lábnyomunk.

A Global Footprint Network nevű nemzetközi kutatószervezet 2003 óta évről évre összehasonlítja a természeti erőforrások megújulóképességét az emberiség energiaigényével, azaz az ökológiai lábnyomával. A megfigyelések alapján a túlfogyasztás napja minden évben korábban jön el.

A világnap alkalmat teremt arra, hogy elgondolkodjunk azon, a hétköznapi életünk során mi magunk mit tehetünk a klímaváltozás elleni küzdelemben. Egészen egyszerű cselekedetekkel is jobbá és fenntarthatóbbá változtathatjuk a körülöttünk lévő világot. Fontos, hogy a közvetlen környezetünkben tegyünk lépéseket.

Gyűjtsünk szelektíven

Kicsi erőfeszítéssel sokat tehetünk, hogy csökkenjen a környezetbe kikerülő szemét mennyisége. Kaposváron minden háztartás számára elérhető a szelektív hulladékgyűjtés a házakhoz tartozó kék kukákkal. Az üveghulladékot pedig a város számos pontján leadhatjuk.

Száműzzük a műanyagot

Egyetemek közös tanulmányai alapján évente átlagosan 30 millió tonna műanyagszemét gyűlik fel a szárazföldön, 50 millió tonnát égetnek el és 11 millió tonna végzi a tengerekben. Ez ellen próbálnak tenni már állami szinten is, hiszen idén július 1-jétől tilos forgalomba hozni olyan egyszer használatos műanyag termékeket, továbbá oxidatív úton lebomló műanyagból készült terméket, mint például a fültisztító pálcika, evőeszköz (villa, kés, kanál, evőpálcika), tányér, szívószál, italkeverő pálcika. De mi is tehetünk a műanyagok visszaszorítása érdekében azzal, ha például nem használunk műanyag táskákat a bevásárlásokhoz.

Kapcsoljuk le a villanyt

Az energiapazarlás is óriási mértékű károkat ró a Földre, éppen ezért nem elhanyagolható. A Föld nyersanyagkészlete véges, nem szabad kizsákmányolnunk. Amit már nagyon korán megtaníthatunk a gyerekeknek, az az, hogy ne égjen feleslegesen a villany és a televíziót ne használjuk háttérzajnak. Engedjünk be minél több természetes fényt az otthonunkba, csak akkor kapcsoljunk villanyt, ha már valóban szükséges, illetve használjunk energiatakarékos izzókat a lakás megvilágításásra.

Kevesebb hús, több zöldség

1 kilogramm sertéshús előállításához 6000 liter vízre van szükség, ezzel ellentétben ugyanennyi zöldség előállításához 300 liter víz kell. Továbbá az állattenyésztés által kibocsátott üvegházhatású gázok felérnek az összes földi közlekedési eszköz, repülő és rakéta által kibocsátott gázzal. Német táplálkozáskutatók szerint testsúlykilogrammonként 0,8 gramm fehérjebevitel volna az ideális, mi ennek átlagosan a dupláját fogyasztjuk. Ezért is lenne fontos a húsevés csökkentése egyénileg és globálisan is.

Címkék: Föld, világnap, környezetvédelem, kis szines