2022.01.29 - Szombat
Adél

2022, itt az ideje kilépni az árcédulák bűvöletéből 2022. Január 10. - Hétfő 12:02 | Címkék: tudatos, bevásárlás, fogyasztás, akció, reklám

Vajon miért olyan nehéz ellenállni? És vajon, hogyan lehetnénk tudatosabb vásárlók?

Amint belépünk egy boltba, azonnal elvakítanak a sárga, vörös, rikító zöld felületek. Ezt vedd meg, azt vedd meg! Egyelőre nem tartunk ott, hogy személy szerint megmondják nekünk, mit kell vennünk, csupán figyelemfelhívó üzenetekkel bombáznak bennünket nap mint nap. Nem csoda, ha gyakran impulzív módon rakjuk tele a kosarat vásárlás közben. De miért olyan nehéz ellenállni?

Szükséglet-igény-fogyasztás

Elemezzük ki egy vásárlás létrejöttét, egy egyszerű esettel. Otthon vagyunk és megéhezünk. Ingert kapott a gyomrunk, hogy táplálékra van szükség. Kinyitjuk a hűtőt, a szekrényt, belépünk a spájzba, hogy megnézzük, mi kelti fel érdeklődésünket. Tegyük fel, nincs semmi ínycsiklandozó otthon. Mit teszünk?

2021. májusától kezdve már kiülhettünk egy-egy vendéglátóhely teraszára menüzni, a nyáron és ősszel már mindenféle megkötés nélkül élvezhettük a gasztronómiát kint és bent. Ugyanakkor még inkább elterjedt lett az étel házhoz rendelése. 2021. év végén nem záratták be az éttermeket, tehát gyors megoldás lehet, ha beülünk egy menüre. Ha még gyorsabb megoldást kívánunk, elmegyünk a (sarki) boltba.

Az ajtón belépve beleütközünk egy áruszigetbe. Az a legkiemeltebben promotált áru az üzletben. Mielőbb meg akar szabadulni attól a chipstől, kávétól, csokoládétól a kereskedő, ezért akár több helyen is elhelyezi az üzlethelyiségben. Mindig legyen szem előtt!

Rettentően éhesek vagyunk, ezért valószínűleg nem főzéshez fogunk hozzávalókat válogatni, hanem valami gyorsan kielégítő ételt, mondjuk kész szendvicset vagy szépen fénylő pékárut. A kasszához menet már kezdhet működésbe jönni az agy, eszünkbe juthat, hogy tudunk egy picit várni az evéssel. Ha már ott vagyunk, beszerzünk ezt-azt. Bedobunk egy mosószert, kutyaeledelt stb. Míg a kasszánál sorra kerülünk elveszünk egy magazint, egy rágót, egy icipici csokit a futószalag mellől. Talán bírjuk még, hogy hazaérjünk enni, vagy a boltból kilépve rögtön harapunk egyet a szerzeményből. Aztán kicsit jobban érezzük magunkat. Megnyugszunk. Hú, még élünk! Később ráeszmélünk, hogy nem is kellett volna ezt vagy azt megvenni, mert nincs rá szükségünk. Akkor miért vettük meg?

Az impulzus, a reklám, a berögződés

- Akkor végképp impulzív módon vásárolunk, amikor éhesek vagyunk.

- Megvettük, mert azt mondták (az árcímkén), hogy jó áron kapható.

- Mert láttuk a reklámját a televízióban, a közösségi médiában vagy egy utcai plakáton vagy egy akciós újságban, mint például a heti Lidl katalógusban az Ujsagomat weboldalon. Barátok, ismerősök vagy idegenek a buszon beszélgettek róla.

- A vásárlások jelentős része külső befolyás alapján történik, arra a gondolatra jutunk, hogy nekünk ki kell próbálnunk azt a terméket. Akár még azt a gondolatot is magunkévá tehettük, hogy anélkül nem teljes az életünk. Anélkül nem lehetünk vonzóak, karcsúak vagy akármilyenek.

Hát megtesszük, amit „megkövetelnek” tőlünk. Megvesszük a Lay’s vagy a Doritos chipset. Kifizetünk egy liter Coca Cola-ért több száz forintot. A látott hirdetéshez valószínűleg egy filmsztár vagy egy sportoló adta hozzá nevét és arcát, hogy rajongótábora is vásároljon a termékből, a szolgáltatásból. Mi emberek pedig azokra nézünk fel, akik csillognak és népszerűek. (Még hajlandók vagyunk időnket is arra fordítani, hogy videómegosztó csatornákon influenszerek előadását nézzük.)

A reklámszakma igazodik a vásárlási szokásokhoz, a vásárlók figyelméhez. Ahogy az internet a mindennapjaink része lett kialakult az influenszer munkakör. (A wikipedia szerint munkának nevezzük az erőfeszítés révén rendszerint ellenszolgáltatásért elvégzett különböző tartalmú tevékenységeket. Egy influenszer pedig úgy fejt ki erőfeszítést, hogy koncentrál és beszél. Esetleg még maga szerkeszti a videóit.) Ha egy átlagember videózni kezdi magát otthon, abból is megélhet. Elmondja véleményét, egyeseknek tetszik a stílusa, a mondandója és lassan kialakul egy nézőtábor. Ahogy már többezres követőserege lesz valakinek, jó eséllyel fizetésért is folytathatja a véleménynyilvánítást. Egy anyukát, aki a gyerekekkel küzdi meg mindennapjait, megkereshet egy bébiételt forgalmazó cég (pl.: Rossmann). Egy utazásairól videónaplót közzétevő fiatalat megkereshet egy szállásközvetítő weboldal (pl.: booking.com). Az átlagember azt látja, hogy nem egy már meglett sztár beszél hozzá, hanem egy másik, átlagembernek tűnő ember. Ezért jobban hisz neki, ad a véleményére. Az inkább a kérdés, miért beszél egy-egy szolgáltatásról vagy termékről az influenszer. Kap érte juttatást? Vagy tényleg, saját meggyőződésből ajánlja azt?

Embertömegek töltenek napi több órát a közösségi média hírfolyamának görgetésével. Mennyi (bújtatott) reklámmal szembesülünk percenként?

Ahelyett, hogy…

Kikapcsolnánk a televíziót és a közösségi médiát. Az információáradatot. Hogy átgondolnánk, mire van szükségünk, hogy mire adjuk ki a megkeresett pénzünket.

Csak pár példa: próbáltuk már a Lidl saját márkás chipsét? Nagyjából 2.100 Ft kilogrammonként. Egy kilogramm Lay’s chips úgy 3.500 Ft. A Lidl kólája 100-120 Ft literenként. Egy liter Coca-Cola úgy 190 Ft.

Érezzük az árkülönbséget? Megéri annyival több pénzt kiadni az agyonreklámozott termékért? Sok kicsi sokra megy. Nem jó kifogás az, hogy csak 200 grammos chipset veszünk. Egy évben nem csak egyszer veszünk chipset.

Nézzük meg azok példáját, akik tudnak takarékoskodni. Sokan vannak, akik megtervezik, mikor mit vásárolnak. Tudják, milyen áron érdemes venni egy-egy élelmiszertípusból. 2022-ben folytatódik az általános drágulás, így jobb lesz átgondolni, mire adjuk ki a valós inflációt nem követő fizetésünket.

Vissza az előző oldalra

Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
A böngészés folytatásával jóváhagyja a sütik használatát. Bővebb információ

Bezárás