- Szerencsére még élnek a szüleim – mondja a kaposvári Éva, aki egy élelmiszer boltban eladó, és két tizenéves fiát egyedül neveli. A vakáció nagy részét a fiúk anyuékkal töltik. Felügyelet nélkül nem hagynám őket. Hosszabb családi kirándulásra sajnos nem futja. Majd rokonokat látogatunk – teszi hozzá.
- A szünidő fejtörést okoz számunkra – vallja be a Videotonnál dolgozó Kati. Mi a szülőkre nem számíthatunk. Felváltva jövünk szabadságra a férjemmel, hogy a két fiúnkkal mindig legyen valaki. Így tudjuk megoldani. Talán egy-két napot együtt is tudunk lenni. Akkor majd kirándulunk. Üdülni? Arra nem futja.
- Hosszú idő után most van csak munkahelyem. Valószínűleg nem kezdhetem rögtön szabadsággal –kezdi a beszélgetést Józsi. Egy kamaszlány és egy 10 éves fiú édesapja. Valószínűleg keveset lesz együtt a család nyáron. A lányom télen sítáborban volt. Így a nyári táborra már nem kerül. A fiamnak azért augusztusra keresünk valami tábort. Valami olyant, ahol sportolni lehet. Hétvégeken pedig kerékpárra ülünk és elmegyünk kirándulni. Sokszor többet ér, mintha luxusszállodákban töltené a vakációt az ember.
— Egy hétig én vagyok a gyerekekkel, egy hétig a férjem, egy hétre a barátokhoz utazunk a Balatonra, két hétig a nagyi vigyáz rájuk — számolja a heteket az ujjain Zita, aki egy nagyobb cégnél könyvelő. — A fennmaradó három hét maga a téboly, az aggódás. Fél kilenckor hazacsörgök, délben hazacsörgök: Ne veszekedjetek! Beágyaztatok? A gázt jól zárjátok el! A hűtőben a kaja! A rakott krumpli a sütőben, mert éjjel lett kész. Délután: Kimehettek a játszótérre, de vigyázzatok egymásra! Nem szóbaállni, nem elfogadni, nem le- és elesni! Csak abban bízom, hogy évről évre könnyebb lesz - sóhajt fel Zita.
-Nyaralónk van a Balatonnál. Amikor csak tehetjük, odamegyünk majd. Külföld? Minek, amikor itt a Balaton. Meg őszintén, nem is telik rá – közli Géza, aki karbantartó egy elektronikai cégnél.
Noémi férjével két-két hét szabadságot tud kivenni. Ebből egy hetet azonos időpontra tudtak egyeztetni. Akkor utazik a négytagú család a Balatonra. – Négy éjszaka. Erre is egész évben spóroltunk. A szünidő többi részében pedig a mamákkal, papákkal lesznek a lurkók.
- Nyári ovit is be kell iktatnunk. Ennek ugyan nem örülnek az óvónők, de mit lehet tenni. Egész nyáron nem tudom megoldani 5 éves lányom elhelyezését –mondja Tercsi. Tábor van bőséggel, de 10-50 ezer forint. Maximum egy hetet engedhetünk meg magunknak. A családi nyaralás pedig idén elmarad. Illetve van egy kis kertünk Töröcskén, odamegyünk. De külföld, Balaton nem fog menni.
- Egy hetes nyelvi tábor, lovas tábor, indián tábor – sorolja a nyári listát a körzeti orvos Éva. Két gyermekünk van. Férjem is orvos. Ő Budapesten dolgozik. 2 hetet biztos, hogy együtt leszünk, akkor elmegyünk az Adriára. A gyerekek már nagyon várják.
A négygyermekes Tóth családban a nagyszülőkkel töltik a nyarat a gyerekek. Felváltva lesznek a mamáknál, mert együtt nem vállalják őket. Olaszországba készül a család, ahova segítségnek szintén mennek a nagymamák is. Ez a nyári ajándékuk.
A pszichológusok azt mondják: nyáron fontos a pihenés. Fontos, hogy a gyerek mást csináljon, mint évközben. Szerintük nehéz a szülőknek egyértelmű tanácsot adni, hiszen minden gyerek más, minden család más. Mindenki maga ismeri a lehetőségeit. Az apróságok elhelyezése függ a családtól, a pénztől, az érzelmi, az emberi kapcsolatoktól. A szakemberek szerint nem csak a hagyományos értelemben vett nyaralás nyújthat élményt és kikapcsolódást. Jó megoldás, ha a gyerekre a nagyszülő vigyáz. A gyermekek ugyanis igényelik a nagyszülőkkel való kapcsolatot.
Fontos, hogy a gyerek a szünidő alatt korban hozzáillő gyerekek között mozogjon. A táborozás jótékonyan hat a gyerek lelki világára, az évközi szigorú napirendtől eltérően más jellegű sikerélményekre tesz szert. Ne féltsük gyerekeinket a táborozástól! Emellett természetesen a közös családi kirándulások sem hiányozzanak a szünidei repertoárból. A szakemberek szerint a családi együttléteknek fontos személyiségformáló, énképerősítő szerepük van. Régebben a lakótelepeken a „kulcsos“ gyerekek afféle mumusnak számítottak: elítélték azt a szülőt, aki kulcsot akasztott gyereke nyakába. Ma már a pszichológusok azt mondják: nem baj, ha a gyerek tanul egy kis önállóságot.
„Mindegy, hogy a nyár milyen, hogy esik az eső, vagy fúj szél. Mindegy, hogy a gyerek a szüleivel kirándul, vagy a barátokkal táborozik. Az a fontos, hogy pihenjen, hogy feltöltődjön. A legfontosabb pedig, hogy szeresse azt a helyet, ahol van, és szeresse azt, amit csinál.“ Ezt egy öreg tanító bácsi mondta sok-sok évvel ezelőtt, és azt hiszem, nem tévedett. A nyári vakáció valóban a pihenésért van. A gyermekért!