Csaknem 400 bárányt nevelnek a hetesi vágóhíd istállóiban. A telep tulajdonosa nem a klasszikus subás-típus, ő –ahogy majd a jövő juhászai is- egyetemen szerezte állattartási ismereteit. Azt mondja a technikai fejlődés és a versenyképesség miatt szükség van arra, hogy a juhászok képezzék magukat, ráadásul ma már nem száll apáról fiúra ez a foglalkozás. Ezért jó ötletnek tartja az új képzést.
Somogyban csaknem 300 család foglalkozik birkatartással. A Magyar Juhtenyésztők Szövetsége szerint az állatok gondozása, felügyelete sok időt és korszerű szaktudást vesz igénybe. Ezért kezdeményezték, hogy három magyarországi egyetemen, köztük a kaposvárin is, indítsanak juhtenyésztő felnőttképzést, utoljára egyébként a rendszerváltás előtt, Gyomaendrődön volt ehhez hasonló kezdeményezés.
- A szövetség szükségesnek találta, hogy a tagjait ellássa azokkal a friss, korszerű, ha úgy tetszik tudományos ismeretekkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy profi módon lehessen végezni azt a gazdasági tevékenységet, ami ebben az esetben a juhtenyésztést, különböző juhtermékek előállítását jelenti - árulta el a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karának dékánja, Tossenberger János.
A hallgatók elméleti és gyakorlati képzésen vesznek részt. A kurzus három hónapos, heti egy foglalkozással. A diákok tenyésztést, takarmányozást, állategészségügyet és még adminisztrációs ismereteket is tanulnak. Az első csoport 35 fővel, szeptember végén kezdi meg tanulmányait a Kaposvári Egyetemen.