Július 1-től cigarettát kizárólag Nemzeti Dohányboltokban lehet majd vásárolni. Mivel ezekben a boltokban más terméket nem nagyon lehet majd árulni, a kormány úgy döntött, hogy a vállalkozások jövedelmezhetőségét az eddiginél magasabb árréssel biztosítja. Vagyis a kiskereskedelmi árrést a korábbi 4-5 százalékról 10 százalékra emeli.
A Magyar Nemzeti Bank elemzői Inflációs Jelentésükben úgy vélik: az árrés ilyen mértékű növelése a cigaretta árának jelentős emelkedésével és így érdemi inflációs hatással járhat.
A cigarettára amúgy az alábbi terhek rakódnak:
A tételes jövedéki adót ezer szálra vetítik, ami 12.500 forint, vagyis egy 19 szálas csomag esetében 238 forint. Ez az adóteher független a cigaretta árától.
Az úgynevezett értékadót azonban befolyásolja az ár, ez ugyanis a kiskereskedelmi ár 31 százaléka. És akkor ott van még a 27 százalékos áfa.
Mindent összevetve egy 800 forintos cigaretta esetében - az adók levonása után - alig 140-160 forinton osztozik a nagy- és a kiskereskedő.
Mivel az értékadó és az áfa az árrés növelésének hatását is felnagyítja, így a jegybank elemzői szerint, maga az árrés tágítása is kézzelfogható áremelkedéssel járhat. Az Magyar Nemzeti Bank számításai szerint a 10 százalékos árrés a cigaretta árának nagyjából 16 százalékos emelkedésével járhat együtt.
Az úgynevezett fogyasztói kosárban (ki, miből, mennyit vásárol átlagosan) a cigaretta arányát 4 százalékra teszik a szakértők, így a fenti eszmefuttatásból levezetett áremelkedéseknek összességében 0,6 százalékpontos inflációs hatása lehet.
Igaz, a jegybanki gondolatmenet azt feltételezte, hogy a nagykereskedő nem kívánja csökkenteni a bevételét, vagyis az áremelkedés mértéke kissebb is lehet, ha a nagyok az áremelkedés egy részét „benyelik".
Címkék: árrés, ár, infláció, drágul, emelkedik, cigaretta, gazdaság