A tervek szerint az év második felében kezdődhet el a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, ami körülbelül 220 ezer embert érintene, akiknek – a becslések alapján – akár a fele is visszatérhetne a munka világába – mondta a kormányszóvivő. Hozzátette: azokra a rokkantnyugdíjasokra, akik nem, vagy csak segítséggel képesek magukat ellátni, nem vonatkozna a felülvizsgálat.

Nagy Anna a sajtótájékoztatóján emlékeztetett, jelenleg Magyarországon 724 ezer rokkantnyugdíjas van, ami nemzetközi összehasonlításban is nagyon magas szám. Példaként említette, hogy olyan környező országokban sincs annyi rokkantnyugdíjas, mint Magyarországon, ahol még háború is volt az elmúlt években.

Kitért továbbá arra, hogy míg az Európai Unióban 50 százalék a csökkent munkaképességűek foglalkoztatási aránya, addig Magyarországon ez kevesebb, mint a fele. „Azoknak, akik rokkantnyugdíjasként élnek, a nagy részüknek ugyancsak sokkal jobb lenne, (...) ha lenne munkalehetőségük” – mondta a kormányszóvivő.

Miközben a kormány nem tágít a korkedvezményes nyugdíj elvonásától, az érdekvédők sztrájkbizottságba verődnek. A munkajogász ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendvédelmiek tervezett munkabeszüntetése jogellenes, és elbocsátást vonhat maga után.

Fodor T. Gábor, ügyvéd, munkajogász elmondta, jogi értelemben a rendvédelmiek sztrájkja jogellennes munkamegtagadásnak minősül. Az, hogy ezért valóban elbocsátják-e a dolgozókat, már nem munkajogi kérdés. Semmiképpen nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy nem egy-két munkavállalóról van szó, hanem tömeges tiltakozásra lehet számítani. A szervezetek működőképessége viszont nem kerülhet veszélybe, így nem lehet mindenkit kirúgni.

Rétvári Bence az igazságügyi minisztérium államtitkára elmondta: megvannak vagy megteremthetők a feltételei annak, hogy például a rendőrség vissza tudja fogadni a kedvezményes nyugdíjból majdan visszatérőket. Ha például tízezer rendőr visszajönne a mostani korkedvezményes nyugdíja összegéért dolgozni, a közbiztonság szempontjából óriási előrelépést jelentene, többletkiadással viszont nem igazán járna az államnak. Hozzátette: sokan az érintettek közül először nyilván megijedtek, hogy elveszíthetik nyugdíjukat, vagy munkanélkülivé válnak. Nem munkanélkülit, vagy - a rendvédelmiek esetében - nem közmunkában részt vevő személyt szeretnénk belőlük csinálni. Hanem azt szeretnénk, hogy amit csináltak huszonöt évig, azt tegyék még tíz-húsz évig."

Dr. Harangozó Tamás, MSZP politikusa a korkedvezményes nyugdíjak, és a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata kapcsán viszont úgy nyilatkozott, a rendőrségnél létszámstop van, senkit nem fognak felvenni. "Nem egymillió új munkahely, hanem egymillió munkanélküli lesz."

Sztrájkolhatnak a BKV-nál is

Munkabeszüntetést is kilátásba helyezett a BKV legnagyobb szakszervezeti szövetsége az Orbán Viktor kormányfőnek írt levelében. A VTDSZSZ elnöke azt mondta: a nyugdíj-korkedvezmény, illetve a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének tervezett megszüntetése miatt kollektív munkaügyi vitát kezdeményeztek és kérik Orbánt, jelöljön ki tárgyalópartnert a kabinet részéről.

Nincs egyeztetés

Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára elmondta, bármennyire is akarnak egyeztetni az érdekvédők, a kormány részéről nincs, aki a tárgyalóasztalhoz üljön velük. Balsai István és Lázár János a párbeszédet megkerülve, egyéni képviselői indítvánnyal nyújtotta be a javaslatát. Ellentmond ennek Pintér Sándor belügyminiszter nyilatkozata, aki szerint "javaslatok helyett kezdődtek el a tüntetések" - mondta a tegnapi kormányülésen. A miniszter arról tájékoztatta a kormányt, hogy a tárgyalásokhoz még a folyamat elején javaslatokat kért a szakszervezetektől; az egyeztetések jelenleg is folynak, ám a Belügyminisztérium a kormány elé még nem terjesztett indítványt. Javaslat ugyanis a szakszervezetektől eddig nem érkezett - fogalmazott Pintér.

Petíciót adtak át

Tegnap egyébként újabb lépésre szánta el magát a sztrájkbizottság. Petíciót szerettek volna átadni a Budapesten tartózkodó, az Alkotmánybíróság épületében tárgyaló Velencei Bizottság delegációjának. A petíciót Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke vette át, aki egyben a Velencei Bizottság alelnöke is - írja a Népszava.

Európai bírósághoz fodulhat a Magyar Helsinki Bizottság

A kormány nyugdíjtervei miatt a Magyar Helsinki Bizottság az európai emberi jogi bírósághoz fordulhat. A Népszava megkereste a bizottságot, és idézte Kádár András Kristóf társelnök véleményét: A jogállam "macerás" dolog, szerzett tulajdonjogot - a nyugdíj ilyennek számít - visszamenőleg nem lehet elvenni még akkor sem, ha az intézkedés célja egyébként helyes lenne.


Címkék: korkedvezményes, rokkant, nyugdíj, kormány, munka, gazdaság