- Csak bosszúságot okoz. Nem jegyzem meg, mit hova kell dobni. Úgyis összeöntik az összes szemetet. - Ha megkérdezzük az utca emberét, efféle kifogásokat hallhatunk, miért nem gyűjtik külön a szemetet. Mielőtt bevezették volna a különgyűjtést, minden olyan egyszerűnek tűnt: ha valami „megérett” az eldobásra, csak kinyitottuk a szemetesünket és minden gondolkozás nélkül elhajítottuk. Egyesek még most sem törik a fejüket, mindent szemetesnek néznek. Nézzünk csak szét útmenti „lerakóhelyeken”, ahova mosógéptől kezdve gumiabroncson keresztül még mérgező anyagokat is elhelyeznek embertársaink.
Nap mint nap kezünkbe kerül olyan tárgy, aminek rövid élettartamot szánt az előállító. Egyszerhasználatos szívószál, evőeszköz, tányér és pohár. Arcmaszk, ami a 2020-as években nagyon népszerű. Egy-egy nejlonzacskó minden egyes zöldségnek, gyümölcsnek a boltból. A nyomtatott sajtótermék terén is találni rövid élettartamú lapokat, úgy mint napilapok vagy heti katalógusok. Szép dolog a Pepco újságot lapozgatni, hogy megnézzük, érdemes-e betérni az üzletbe, de ezt megtehetjük digitális formában is. Elvégre a 21. században élünk, szinte minden elérhető interneten keresztül.
De! De nem mindegy, hogy milyen anyagból van az a bizonyos tárgy. A papír- és az üveghulladék jó része újrahasznosítható. A gondot azok a (rövid és hosszú élettartamú) termékek jelentik, amik újrahasznosítása nem megoldott. A legközismertebb ellenség a műanyag. Igen, ezek is minden nap kezünkbe kerülnek, csak pár példa: szeletelt kenyér műanyagzacskóban, joghurt és tejföl műanyagpohárban, egy új műszaki eszköz hungarocellbe ágyazva, házhoz szállított ebéd habdobozban, és a többi és a többi. Ugyanakkor a műanyagok közt is van eltérés, van, amit képesek vagyunk újrahasznosítani, lebontani. Sőt, egyes hírek szerint már megtaláltuk azokat a baktériumokat, amik képesek felfalni azt a műanyagtípust is, amiről azt hittük, örökre rajtunk marad.
Mindenesetre elgondolkodhatnánk mind a bevett szokásainkon, hogy kevesebb szemetet termeljünk.
- Sok hírt olvashattunk már arról, mennyi olyan ételt dobunk ki, amit meg lehetett volna menteni. Készítsünk valamit azokból az élelmiszerekből, amiket a kamrában, hűtőben, mélyhűtőben tárolunk! Ne kelljen kidobni valamit, mert már megromlott vagy ehetetlen. Nézzük át rendszeresen a készleteket!
- Ha vásárolni megyünk, vigyünk magunkkal szatyrokat, zacskókat. Ha már a banánfürtnek is kötelező (?) nejlonzacskót adni, akkor használjuk azt a nejlonzacskót többször. Illetve felkereshetünk termelői piacot vagy csomagolásmentes boltot.
- Nem biztos, hogy megéri elautókázni egy másik boltba csak azért, mert ott egyetlen termékhez 10%-kal olcsóbban juthatunk hozzá. Egyébként pedig az autó helyett közlekedhetünk mással, vagy akár gyalogolhatunk, ha gyalogtávon belül elérhető egy cél.
Mint az előbb szóba került, érdemes néha megvizsgálni a szokásainkat. A fővárosban működő FKF Nonprofit Zrt honlapját biztos kevesen keressük fel szemétkategóriák ügyében, pedig érdemes rá figyelmet fordítani: „2022. január 1-től valamennyi begyűjtési rendszerünkben (házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, gyűjtőszigetek, lakossági hulladékudvarok) az italos kartondoboz (pl. Tetra Pak) átkerül a kevert csomagolási hulladékok közé, a sárgafedelű, sárga jelzésű műanyag- és fémgyűjtő tartályokba. A kékfedelű tartályokban kizárólag tiszta papírhulladék gyűjthető!”
Olvassunk utána a dolognak! Fontos-e a környezetvédelem, a környezettudatos életvitel. Magyar és külföldi hírességek is kiállnak ama elhatározás mellett, hogy azonnal változtatnunk kell az embertömegek életvitelén, mert nagyon gyorsan robogunk a klímakatasztrófa felé. Ha most azonnal csak pár percünk van foglalkozni a témával, akár podcastot is hallgathatunk később, amit könnyű szüneteltetni. De kezdjünk el mind tenni valamit! Akár elmehetünk csikkeket felszedni, vagy (az erdőbe) szemetet gyűjteni. Van elég feladat.