Prof. dr. Kopa János kapta idén az ’56-osok tiszteletére alapított "Szabadságért Kaposvár Emlékérmet" a Szivárvány Kultúrpalota keddi gálaestjén.

A díjjal a város a nemzet azon hősei, kiemelkedő személyiségei, közösségei előtti tiszteletét fejezi ki, akik példaértékű magatartásukkal, emberi helytállásukkal, munkásságukkal hitet tettek a nemzeti szabadság eszméje mellett.

Dr. Kopa Jánost 1956 őszén, a forradalom első napjaiban megválasztották a Rozsos István vezetésével újonnan megalakult egyetemi zászlóalj egyik szakaszparancsnokának. A medikus nemzetőrök a rend fenntartása érdekében a városban járőröztek, és az ő szakaszát egy időre a pécsi rádió védelmére is kirendelték. „Fegyverzetünk még az akkori idők technikájához képest is igen primitív volt - emlékezett később -, de hittünk abban, hogy a hazaszeretet és lelkesedés mindent pótolhat”  - emlékezett vissza.

Kopa Jánost a forradalom alatti szerepe miatt 1957-ben egyetemi fegyelmi bizottság elé állították.

Pályafutásról, az '56-os eseményekről, életről és hitvallásról beszélgetett Hatszemközt című műsorunkban Burián Károly prof. dr. Kopa Jánossal.

Dr. Kopa János 1935. október 23-án született Újpesten. Szülei kétkezi munkások voltak.

Budapesten érettségizett, majd a Pécsi Orvostudományi Egyetemen folytatta felsőfokú tanulmányait.

Kopa János az 1956-os forradalom napjait kivételes időszaknak tartja, amikor „megszabadultunk a kényszertől, a szorongástól, és magunk irányíthattuk gondolkodásunkat és cselekedeteinket. […] Hogy lehetett?! Hiszen akkor voltunk csak igazán életveszélyben. Mégsem féltünk. Úgy gondolom, azért, mert akkor azt tettük, amit valóban tenni akartunk. Tettük minden kényszer nélkül, önként, boldogan, szeretetből, úgy is mondhatnám, hazaszeretetből.”

1960-ban szerzett orvosi diplomát Pécsen. Elhivatottságát és tehetségét bizonyítja, hogy a hatvanas években az ideggyógyászati, elmegyógyászati és idegsebészeti szakvizsgát is letette. 1993-ban kandidátusi, a következő évben PhD-, újabb egy év múlva habilitált doktori fokozatot szerzett. 1995-től egyetemi magántanár, 1998-tól főiskolai tanár.

A forradalom évében kezdett dolgozni a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetében, majd az egyetem Ideg- és Elmegyógyászati Klinikájának tanársegédje, később adjunktusa lett. Sikeres pályázat révén 1973 elején foglalta el új állását a kaposvári megyei kórházban, ahol az ideg-elme osztály vezetését bízták a fiatal főorvosra. Az ő nevéhez fűződik a kórház idegsebészeti osztályának kialakítása, a régió teljes körű idegsebészeti ellátásának megszervezése. Mind a tudományos elméletet, mind a klinikai gyakorlatot úttörő jellegű eredményekkel gazdagította a szakterületén, egyebek között számos gerinc- és koponyaműtétet dolgozott ki, új gerincműtéti eljárások hazai bevezetését szorgalmazta.

Bekerült mind a Magyar Tudományos Akadémia köztestületébe, mind a Magyar Idegsebészeti Társaság vezetőségébe. Több nemzetközi orvostársaság, így az idegsebészek és az ideggyógyászok világszövetsége is tagjai közé fogadta. 2010-ben az ő elnökletével alakult meg a Rotary Club Kaposvár, mely a magyar kultúra hagyományos értékeinek megőrzését, kulturális és emberbaráti kapcsolatok kiépítését és ápolását tűzte ki célul. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el eddig is; a Sántha Kálmán-emlékérmet és Somogy Megye Alkotói Díját a 90-es évek közepén, a Batthyány-Strattmann László-díjat az ezredfordulón, a Somogyért címet 2003-ban kapta meg.

Dr. Kopa János a természet szerelmese, szenvedélyes vadász „A vadászat a szabadság érzésével ajándékoz meg - vallja a főorvos. - De mint semmi se, úgy ez a szabadság se lehet parttalan. A szenvedélyt az erkölcsnek és a belső rendnek kell ellensúlyoznia.”

Címkék: kopa, jános, 1956, kitüntetés, kultúra