Augusztus végéig 16 országból összesen mintegy 110 cserediák érkezik Magyarországra a 2017/18-as tanévre az AFS Nemzetközi Csereprogram Alapítvány szervezésében. Közülük legalább 10 külföldi középiskolás Somogy megyében ismerkedhet majd meg Magyarország kulturális és társadalmi értékeivel. Számukra toboroz önkéntes családokat Somogy megyéből a világ legnagyobb és legrégebbi nemzetközi diákcsere-szervezete, az American Field Service (AFS), mely július végéig választja ki azokat a megyei családokat, amelyek a következő tanévre fogadhatnak egy cserediákot.
Somogy megye és a kaposvári körzet kiemelkedő szerepelt tölt be a nemzetközi diákcsere-szervezet hazai életében: önkéntesei igen aktívak, így a körzet sok diákot fogad, és minden évben többen is kiutaznak a városból csereprogramra. Ebben a tanévben például a körzetből két-két diák tanul az Amerikai Egyesült Államokban és Portugáliában, míg egy-egy középiskolás Malajziában, Dániában, Finnországban és Olaszországban él. Somogy megyében pedig jelenleg 10 külföldi (olasz, thaiföldi, török, chilei, finn és kínai) középiskolás diák ismerkedik a magyarországi élettel és kultúrával. Jelenleg 10 fogadócsalád és körülbelül 20 önkéntes segíti a nemzetközi diákcsere-szervezet tevékenységét, azonban a nyár végén érkező új cserediákok befogadására az AFS további fogadócsaládok jelentkezését várja a megyéből.
Erre pedig jó esély mutatkozik, hiszen a magyarok alapvetően nyitottak a külföldi kultúrák iránt. Az AFS által idén április-május folyamán, több száz fő megkérdezésével elvégzett, országos kutatásból az derül ki, hogy a magyar lakosság 86,2 százaléka, a somogyiaknak pedig 81,5 százaléka szívesen befogadna otthonába 3-12 hónapra egy középiskolás, külföldi cserediákot.
Arra a kérdésre, hogy „Leginkább mi motiválná a cserediák-fogadásban?” a somogyi válaszadók 22,5 százaléka válaszolta azt, hogy szeretne jó élményeket szerezni a külföldi diáknak, további 22,5 százalék pedig ehhez hasonlóan, elsősorban a magyar kultúrát szeretné megismertetni a cserediákkal. A megyei válaszadók 19 százaléka azt szeretné, ha saját gyermeke ily módon kerülhetne közelebb a cserediák-léthez. 13 százalék elsősorban a cserediák kultúrájának megismeréséért, szintén 13 százalék pedig külföldi ismerősök szerzéséért fogadna cserediákot. Érdekesség, hogy a megkérdezett somogyiak mindössze 9 százalékát motiválná a fogadásban az, hogy a cserediák jelenléte elősegítené a család nyelvtanulását.
A Kaposvártól 25 kilométerre fekvő Ráksiban élő Batta István és családja először akkor vállalkozott cserediák-fogadásra, amikor a nagyobbik lányuk éppen egy ugyanilyen programra Kínába utazott: „Mi is szerettünk volna megismerni egy más kultúrából származó diákot, egy miénktől eltérő kulturális hátterű ember gondolatait és érzéseit, és azt, hogy mit gondol egy külföldi ember a mi országunkról.”
A családjával Boldogasszonyfán élő, és az elmúlt években az AFS révén több külföldi diákot is befogadó Kotró Zoltán pedig így fogalmaz: „Meg akartunk ismerni egy teljesen új kultúrát, emellett pedig az idegennyelv-tudásunkat is szerettük volna fejleszteni.”
Az AFS kutatásában résztvevőket arról is megkérdezték, hogy melyik kontinensről fogadnának legszívesebben egy cserediákot. A Somogy megyei válaszadók kicsivel több mint harmada (35 százalék) nem válogatna: bármely országból származó cserediákot szívesen vendégül látna. További 30 százalék inkább európai diákot preferálna.
Kotró Zoltán, aki családjával fogadott már török, thaiföldi és amerikai gyermekeket, úgy vélekedik, hogy „a nyugati kultúrából érkezett gyermekekkel nem könnyű olyan szoros érzelmi kötődést kialakítani, mint például az ázsiaiakkal.”
A szoros érzelmi viszony kialakulására Kotró Zoltán egy személyes példát hoz: „Amikor tavaly júniusban súlyosan megbetegedtem, egykori török cseregyermekeim egy, illetve két hét múlva itt voltak, hogy meglátogassanak. Nagyon meghatott ez a szeretet, és meggyőződésem, hogy a gyógyulásomhoz jelentősen hozzájárult, hogy a cserediákjaim kérésére Törökországban több száz muzulmán ember imádkozott értem, egy római katolikus ember gyógyulásáért.”
Batta István és családja szerint a cserediák-fogadásnak köszönhetően szélesebbre nyílt számukra a világ. „Sokat fejlődtünk, megtanultuk kezelni a kisebb-nagyobb súrlódásokat, és a miénktől eltérő viselkedést.” - mondja. Erre a következő példát hozza: „A mi családunkban teljesen természetes, hogy találkozáskor, búcsúzáskor a családtagok megölelik és megpuszilják egymást. Az érzelmek ilyenfajta kimutatása a kínai kislányunk számára azonban kényelmetlen volt. Fokozatosan értettük meg és fogadtuk el mi is, hogy a barátságosságot a világ más részein másként fejezik ki, mint nálunk. Idővel rájöttünk például arra is, hogy a cserediákunk olyan kultúrából jön, ahol étkezéskor minden kínálást el kell fogadni, és a mi kínai kislányunk egyszerűen nem tanult meg nemet mondani, még akkor sem, ha számára kellemetlen volt bizonyos ételek vagy italok megkóstolása. Igyekezett hozzánk alkalmazkodni, természetesen a későbbiekben mi is megpróbáltunk hozzá.”
Az évek alatt összegyűjtött tapasztalatait Kotró Zoltán így összegzi: „A cserediák-fogadás egy életre szóló élményt jelent a diáknak is, nekünk is, ám a szokásaink átadását nem szabad erőltetni, vagy túlzásba vinni. Helyette inkább meg kell hagyni a gyermeknek, hogy kibontakozzon, és ő mutasson meg magából és a saját kultúrájából annyit, amennyit jónak lát.”
Az AFS felmérése alapján a somogyiak 19,7 százaléka 1-3 hónapig, 48,3 százaléka 3-6 hónapig, míg mintegy 32 százaléka 6-12 hónapig kínálna otthont egy cserediák számára.
Azok a családok, amelyek külföldi diákot fogadnának, az AFS budapesti irodájához vagy megyei önkénteseihez fordulhatnak felvilágosításért, illetve a www.afs.hu oldalon szerezhetnek információkat. Az önkéntes családok számára az AFS támogatást nyújt, amely a diák utazási költségeit, iskolai étkezését, betegség- és balesetbiztosítását, gyógyszereit fedezi. „A cserediákok fogadásának nincsenek szigorú követelményei, fontos azonban, hogy egy család azért döntsön egy külföldi diák befogadása mellett, mert kíváncsi egy más országból, egy másik kultúrából érkező emberre” - hangsúlyozza Bangáné Jarecsni Rita, az AFS Magyarország nemzeti igazgatója.
A Nemzetközi Vöröskereszt után a világ második legnagyobb önkéntes szervezeteként számon tartott AFS 1990 óta működik Magyarországon, világszerte azonban 2015-ben ünnepelte alapításának 100. évfordulóját. A világszervezet 80 országban mintegy 40 ezer - hazánkban négyszáz - önkéntes munkáját koordinálja, s eddig több mint kétezer magyar diák csereévét, és nagyjából ugyanennyi külföldi diák magyarországi tartózkodását szervezte meg. Az AFS révén több mint 80 ország 13 ezer diákja vesz részt minden évben 3-11 hónapos külföldi tanulmányúton, s eddig világszerte több mint 400 ezer középiskolás és fiatal felnőtt tanulhatott külföldön, ahol önkéntes befogadó családoknál éltek és helyi iskolákban tanultak.