Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért.
Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.
Húsz évvel később Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt illetve az óceánok szennyezettségét – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként, a közös felelősségre hívják fel a figyelmet.
Ennek érdekében 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömeg-felvonulásoktól kezdve, szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától, falusi majálisokig, sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával. Magyarország 1990-ben csatlakozott a mozgalomhoz.
A 27. alkalommal ünnelept jeles nap alkalmából különféle eseményeket rendeznek világszerte 192 országba, melyekkel felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. A rendezvényeken előreláthatólag, több mint egy milliárd ember cselekszik egy időben. A föld napja ma már a világ legnagyobb környezeti eseménye.
A mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”
A jeles nap alkalmából megmutatjuk H. Szabó Sándor felvételein keresztül, hogy milyen csodálatosan néz ki a magyar föld a magasból, az év négy évszakának különböző időpontjaiban.
Címkék: Föld napja, H. Szabó Sándor, légifotó, galéria, környezetvédelem, kultúra