Bérczes László, a kaposvári színház rendező-dramaturgja az MTI-nek felidézte első találkozását a darabbal: a Bárka Színházban - ahol az alapítástól, 1996-tól 2011-ig dolgozott - Göttinger Pál állította színpadra a szerző Tengeren című művét és megmutatta neki Conor McPherson másik, A gát című darabját is. Ekkor fedezte fel magának az addig számára ismeretlen ír szerzőt.
A rendező elmondta: most, hogy már öt éve dolgozik Kaposváron és kezdi jobban megismerni a társulatot, úgy érezte, hogy eljött az ideje színpadra állítani a művet a Nemzeti Színházzal közös produkcióként. Már csak azért is, mert most tudta ideális szereposztásban megrendezni ezt a gyönyörű történetet.
Elmondta: amióta Kaposváron van, szorgalmazza az együttműködésben létrejövő produkciókat. A Nemzeti Színházzal tavaly mutatták be a jelenleg is műsoron lévő Árnyország című darabot és számos közös munka született más színházakkal is. Példaként említette, hogy a kaposvári színház A tél című produkcióját még Őze Áron vezetése alatt a Magyar Színházzal, a Vaknyugat című előadást a Thália Színházzal, a Bányavakság című produkciót pedig a pécsi Nemzeti Színházzal hozták létre közösen. Az utóbbi előadás a két színházban már három éve műsoron van, ez bizonyítja, hogy az ilyen együttműködések segítségével hosszabb ideig játszható egy-egy jól sikerült produkció - mondta.
Arról beszélt, hogy Kaposváron nagyon erős társulat van nagyszerű színészekkel, akikről kevesen tudnak. Egy budapesti színházzal való együttműködés arra is lehetőséget ad, hogy ezeket a művészeket a fővárosi közönség is megismerje. Az előadásban a Nemzeti társulatából érkező Szarvas József mellett Mészáros Sára, Sarkadi Kiss János, Kalmár Tamás és Váncsa Gábor játszik.
Bérczes László felidézte: amikor felkérte Szarvas Józsefet a főszerepre, egy óra múlva már vissza is hívta őt, azzal, hogy ez az egyik legszebb darab, amelyet valaha olvasott. "Számomra felfoghatatlan módon egy huszonéves fiatalember - Conor McPherson 26 éves volt, amikor 1997-ben A gátat írta - Csehovi szintű darabot írt" - mondta a rendező, kiemelve, hogy nem a látványos cselekmény, sokkal inkább a lélekben zajló események, a belső történések a fontosak a drámában.
"Hozzám az olyan színház áll közel, ahol látszólag semmi nem történik, de közben mindent leolvasunk a színész arcáról, tekintetéből" - mondta, hozzátéve, hogy a szerző rengeteg humorral meséli el a történetet.
A darab egy kis elhagyatott ír kocsmában játszódik, ahol mindennapos, szokásos üldögélés, jelentéktelen beszélgetések zajlanak férfiak között. Erre a helyszínre toppan be egy nő, aki a saját sorsa elől menekülve ezen a vidéken akar élni. Az idegen nő belép a négy férfi közé, és egyszerre csak szeretettel teli, meghitt hangulat alakul ki a kocsmában a kandalló körül. Elhangzanak mesék, titokzatos, kicsit rémisztő, a valóság és a képzelet határán tétovázó történetek, amelyek önmagukban is szépek, izgalmasak és közben mind az öt ember lelkébe bepillanthatunk - mondta a rendező.
"Azt a fajta együttlétet, egymásra figyelést mutatja fel a darab, ami nagyon ritka az életünkben. És a történet fontosságát" - mondta, kiemelve: úgy érzi, újra visszaköltözőbe van, akár a prózába, akár a színpadra, maga a történetmesélés.
A rendező arról beszélt, hogy az előadással radikálisan nem üzen semmit. Az embert a maga gazdagságában, nem feketén vagy fehéren szeretné megmutatni. Politikai üzengetés helyett a célja felmutatni, hogy az ember színes és megfejthetetlen.
Elmondta: A gát című darabot Székesfehérváron és Csíkszeredában játszották már korábban, de Conor McPherson egyelőre nem költözött be a magyar színpadokra, miközben az 1971-ben Dublinban született drámaíró és rendező számtalan díjat nyert, az egyik legjelentősebb kortárs drámaíró, sztárszerző.
A darabot októberben mutatták be Kaposváron, a budapesti premier előtt az új térben még próbálják. Hol Kaposváron, hol a Nemzetiben fogják játszani és akár évadokon át műsoron lehet.
A gát című darabot Upor László fordította, az előadás dramaturgja Kiss Mónika. A produkció díszletét Cziegler Balázs, a jelmezt Cselényi Nóra tervezte.