Szász Jenő Kaposváron, a Berzsenyi parki emlékműnél beszélt erről, a Nemzeti összetartozás napján. A megemlékezésnek a Somogy Táncegyüttes és a Déryné Vándorszíntársulat ünnepi műsora adta meg az alaphangját.

Szász Jenő szerint ma újra van esély a nemzet egyesítésére: "Szembe kell nézni önmagunkkal is! Megérteni magunkat és másokat, létezésünk végső értelmét. Ha rájövünk, hogy nem a vaksors tréfájaként születtünk ide, ezek közé a történelmi körülmények és megpróbáltatások közé, felismerjük, hogy felelősséggel és hűséggel tartozunk egymásnak és egymásért."

A közigazgatási tárcának az MTI-hez eljuttatott tájékoztatója szerint a nemzeti rendezvény programjainak meghatározó gondolata ezúttal is a kultúra határon átívelő egysége, illetve az anyaországi és a külhoni magyarság kapcsolatainak erősítése.

A nemzeti összetartozás napján a Rákóczi Szövetség szervezésében 78 Kárpát-medencei középiskola több mint 2800 diákja utazhat legalább egy határ átlépésével egy másik magyar iskolához.

Kaposváron Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke mond beszédet.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává.

Az erről szóló törvényben az Országgyűlés rögzítette, hogy kötelességének tekinti arra inteni a jelenlegi és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békeszerződés okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, a más nemzeteknek okozott sérelmeket is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt merítve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak.

A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határok mentén. A dokumentum a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket, és biztosítani kell kulturális, vallási életük zavartalanságát.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a szerződést. Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban lett újra Magyarország része.

Címkék: diktátum, összetartozás, 1920, nemzeti, Trianon, tragédia, béke, határ, kultúra