Három órát kaptak a középszintű magyarérettségi szövegalkotási feladatának megoldására a diákok - az Eduline-on már lehozták a nem hivatalos megoldásokat. Mivel ahány diák, annyi esszé, és ahány tanár, annyi értékelés, a portál által felkért szaktanár nem teljes fogalmazásokat írt, hanem a legfontosabb szempontokat, elemeket emelte ki.
Középszinten Márai Sándor Füveskönyvének idézete, Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés című művének összehasonlítása, míg emelt szinten Pilinszky János Egy arckép alá című elemzése szerepelt a feladatok között az idei magyar írásbeli érettségin a köznevelési államtitkárság MTI-hez hétfőn eljuttatott összefoglalója szerint.
A középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi első része, a 40 pontos, 60 perces szövegértési feladatsor az "internetes nyelv", a hálózati kommunikáció, a digitális nyelvhasználat mai magyar jellemzőiről szóló tanulmányrészlet szövegéhez tett föl kérdéseket. A Veszelszki Ágnes nyelvész által írott ismertetése egy közelmúltbeli hazai kérdőíves vizsgálat adataira épült. A digitális kommunikációra jellemző közlésformákat taglaló szöveghez 11 feladat tartozott, melyek az adatok visszakeresésére, a szerzői gondolatmenet megértésére, az írásbeli és a szóbeli kommunikáció változásainak azonosítására vonatkoztak - olvasható a hivatalos tájékoztatóban.
A második részben 60 pontért (20 a tartalom, 20 a szerkesztés, 20 a nyelvi megformálás) három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak 3 órában. Az érvelési feladatban - Márai Sándor Füveskönyv című művéből vett idézet kapcsán - a világszerte terjedő "lassú olvasás" mozgalmáról, a türelmetlen, kapkodó életmóddal szembeszegülő olvasási módnak az értékeléséről foglalhattak állást a vizsgázók. Véleményüket irodalmi művekre történő hivatkozással kellett alátámasztaniuk. Az Egy mű értelmezése feladat Bródy Sándor Kaál Samu című elbeszélésének vizsgálatát tartalmazta. A megadott szempontok utaltak a mű szerkezetének meghatározó sajátosságára, a kihagyásra, az elhallgatásra, egyúttal az olvasó szerepére is, aki mégis fel tudja építeni magában az el nem mondott történéseket. Az Összehasonlító elemzésben Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés című alkotásának összevetése szerepelt, az ifjúkor értékelésének a középpontba állításával. A feladat kérte a verscímek, motívumok magyarázatát is.
Az emelt szintű írásbeli érettségi 4 órában négyféle feladatot tűztek ki a vizsgaleírásnak megfelelően, és a vizsgázóknak mind a négyet meg kellett oldaniuk. A 40 pontot érő Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor kiinduló szövege Ady Endre A fehér lótuszok című költeménye volt. A 10 feladat - a szöveg megértésén és egyes motívumainak, jelentésrétegeinek önálló, kreatív értelmezésén túl - nyelvi (stilisztikai, jelentéstani) és irodalmi ismereteket vár el (például szerzők, más Ady-művek, toposzok, ritmusok azonosítása). Az Egy mű értelmezése feladat (25 pont) Pilinszky János Egy arckép alá című alkotásának elemzését kérte a költői beszédmódra jellemző ismétlések, a nyelvi, mondattani felépítés feltárásával. A Reflektálás egy jelenségre nevű feladatban (20 pont) a vizsgázók a téma és a műfaj lehetséges összefüggéseiről, összetartozásáról fejthették ki véleményüket egy Szakonyi Károlytól idézett "töprengő gondolat" kapcsán. A Gyakorlati írásbeliség feladat (15 pont) témája egy magyarórára készült vitaindító, mely a közösségi célú digitális írásbeliség iskolai tanításának szükségességére hívja fel a figyelmet.
Az írásbeli vizsgán mindkét szinten összesen maximum 100 pontot lehet elérni. Ebből helyesírási hibákért legfeljebb 15 pont veszíthető. Helyesírási szótár használata engedélyezett.
Az elemzésre szánt szövegeket mindkét szinten tartalmazzák a feladatlapok.
A szövegalkotási feladatsor nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldását itt nézhetik meg.
Érvek a lassú olvasás mellett:
A napjainkban divatossá vált „slow filozófia” alapja a tudatosság, a nyitottság, az őszinteség, a közösségteremtés. A mozgalomnak eredetileg az étkezés, a slow food volt fókuszában, innen ered az elnevezés is: egy mozgalom, ami a fast (food) ellen lép fel.
Márai-idézetéből kiindulva bizonyítható a mozgalom minden alapelve az olvasás témakörében is. (Márai Füves könyvében egyébként is többször hangsúlyozta, hogy embereket, eszméket, helyzeteket, találkozásokat türelmesen kell befogadni, érkezésüket meg kell várni.)
A gimnáziumban elolvasott bármelyik kedvessé vált olvasmányélménnyel bizonyítható, hogy lassú, kitartó olvasással milyen jól befogadható, átélhető, magával ragadó egy-egy emberi sors, jellem vagy kor (végső soron önmagunk) megismerése.
M. Proust: Az eltűnt idő nyomában (az emlékezés folyamatának, a gondolatok szabad áramlásának lassított befogadása)
Jane Austin: Büszkeség és balítélet (önmagunk és mások megismerésének lassú folyamata)
García Marquez regényei (a történetmesélés mágikus világa)
Ottlik Géza: Iskola a határon (iskoláskori baráti kapcsolatok kibontakozása)
Kertész Imre: Sorstalanság (a koncentrációs táborok boldogságának átélhetősége)
Szabó Magda: Az ajtó (két ember közötti bizalom megszületése)
Babits Mihály, József Attila, Pilinszky János költészete (vagy általában a költészet lassú befogadása)
Érvek a lassú olvasás ellen:
A felnövekvő generációk életmódja és információszerző szokásai megváltoztak. A Z generáció egy új típusú nemzedék, hozzá vannak szokva a gyors információáramláshoz, és az információk gyors megszerzéséhez. Az új generáció tagjai képesek egyszerre több mindennel foglalkozni, fontos számukra a digitális eszközök használata. Kevés időt töltenek olvasással, viszont sokat neteznek, telefonálnak, számítógépes játékokon játszanak, gyorsétterembe járnak, wikipédikus ismereteket szereznek.
A gyorsan olvasható, könnyen emészthető könyvek világát éljük, tehát a Márai-féle „áhítattal, szenvedéllyel, figyelemmel” történő olvasás kivitelezhetetlen és unalmas elfoglaltság.
A könyvek között csak a kalandos, olvasmányos, vizuálisan is népszerűsített művek jöhetnek szóba:
Képregények szuperhősökkel, japán mangák
J. K Rowling: Harry Potter-sorozat
George R. R. Martin: Trónok harca
Alkonyat-sorozat
A klasszikus magyar írók közül többen is a gyors olvasásra, a szórakoztatásra törekedtek:
Örkény István: Egyperces novellák (rendszerint csak egy-két oldalas, néha mindössze pár sorból álló írások, a közlés minimumára törekszik bennük az író)
Márai Sándor: Füveskönyv (rövid fejezetekre tagolt mű nem kötelezi az olvasó a linearitásra)
Rejtő Jenő művei (szórakoztató, lebilincselő, könnyen emészthető)
Lackfi János: Milyenek a magyarok?
Bródy Sándor: Kaál Samu
Kihagyás fogalma: retorikai alakzat, olyan nyelvi hiány, mely a szövegkörnyezetből vagy beszédhelyzetből rekonstruálható. Mely történetelemek nincsenek elbeszélve?
-A történelmi háttér nincs kifejtve: a Monarchia korában járunk, a XIX. század második felében („ Hetven óta különben is megszokták ezt az állapotot”).
-A helyszín, a szereplők bemutatás hiányos: a Bükk hegység alján, a Matyóföldön állomásozó többségében idegen származású (polyák, rusznyák) katonák , akik unatkoznak, és magukat heccekkel szórakoztatják.
Fedémes és Szépasszonyfalva lakói: szegény, jobb létre érdemes, kifosztott parasztok, akik már megszokták, hogy félelemben élnek, és eltűrik kegyetlen sorsukat.
Ki nem fejtett (fel nem oldott) ellentétek teremtenek feszültséget, groteszk hatást a novellában:
- gyakorlatozó, gyújtogató, kegyetlenkedő, heccelődő katonák, míg a falvak lakói félelemben, kiszolgáltatva élnek, mégis jól tartják , ott marasztalják a katonákat („Csak el ne menjenek.”)
Kimarad a szövegből a novella leglényegesebb kérdésének a megindoklása, hogy miért ez a kegyetlenség, és miért kell eltűrniük a parasztoknak ezt az erőszakos igazságtalanságot, a félszereik kifosztását, falu felégetését, a sok ifjú halálát, a nők megerőszakolását.
Ellentétes jelentésű szavak, gondolatok kerülnek egy mondatba, mint például:
nevetés-sírás, heccelődés-gyilkosság, szerenád – asszony megerőszakolása („éjjeli muzsikát adtak”), félelem – bátorság / gyávaság
Kimarad, hogy mit akar a báró az orvos feleségétől, de szövegkörnyezetből kiolvasható az erőszaktétel: „ Éjjeli muzsikát adtak boldog-boldogtalannak, a Samu feleségének, a Paklincs leányoknak, mindenkinek.”
Báró szűkszavú kijelentése, amikor az orvos kérdőre vonta az éjszakai látogatás miatt: „Akarom.” Bródy a tömörítés eszközével él (Móricz nyelvezetére emlékeztető dialógussal). Ebben a mondatban benne van az idegen katona nyelvisége, nyers erőszakossága.
Ki tehető felelőssé az orvos meggyilkolásáért?
A báró gyáva volt kiállni, mint férfi a férfival az orvossal szemben (akkor alulmaradt volna), ehelyett szolgáját, Kaál Samut küldi, hogy álljon bosszút az orvoson.
Valóban Samu követte el a gyilkosságot, de miért tette (kimarad a novellából)?
Nem volt más választása: feljebbvalója parancsát teljesítette, ki volt szolgáltatva a bárónak, a szolgája volt, egy egyszerű parasztból lett „huszár közkatona”, félt tőle (hisz maga is áldozat volt, az ő feleségét is meggyalázták), a (zsidó) származása is kiszolgáltatottá tette , felnézett („mindenható”, „kisisten”) tisztjére.
Ki hát akkor igazán a felelős, ennek az etikai kérdés megválaszolása teljességgel kimarad a novellából?
- az elkövető: Kaál Samu
- a tiszt: parancsot ő adta, személyes sérelmét akarta megtorolni. Mindenki (Samu, a prófosz, a hadbíró, a bajtársak) ártatlanként tekint rá .
A gyilkosság pontos körülményei kimaradnak:
A szemtanúk egy huszár közkatonát láttak, és huszárkarabélyból dördült el a lövés. Kaál Samu eldobta a fegyverét.
Samu vallomása hiányos: „ Kedden volt, a lovat becsméreltem – megütött ostorral!... Meg kellett halnod ezért…” A személyragok mondatok közötti váltása is zavart, kihagyást teremt: én (becsméreltem)- ő (megütött) – te (meg kellett halnod)
Miért zavarodik meg Samu?
- erkölcsi felelősségvállalás hárítása (a parancsot kiadó tisztet makulátlannak ítéli), vezényelt tett
- tréfa helyett kegyetlen gyilkosság
- keresi az utat vissza a régi életébe (katonaruhájának lecserélése a parasztira)
- halálfélelem („Evett és szivarozott”)
A cím értelmezése
Berzsenyi: Életfilozófia, általános létösszegzés
Arany: Visszatekintés, múltidézés, reflektálás, létösszegzés
Az ifjúkor értékelése
Berzsenyi: „ örömre születtem”
rózsakor, szép kikelet, ifjúság örömei
Arany: „Első nap is oly borultan / Hajola reám az ég!”,
„ Az ifjúság szép kertjébe / Vas korláton néztem át.”
A múltat idéző költői helyzet
Berzsenyi: „Pályám vége közelít”
Arany: „Én is éltem…” múlt idejű mondattal kezd hozzá a töprengő számvetéshez, mintha élete végső pontjára ért volna
A múltat idéző magatartás szerepe
Berzsenyi: megelégedettséggel szemlélt életút, bátran vállalt halál, elfogadja az elfogadhatatlant
Arany: kudarcként megélt múlt, szerény életvitel, nem tudott élni a felkínált életlehetőségekkel, letargikus számvetés
A sztoikus hang mindkét költőre jellemző: szenvedélymentes életmód, szigorú erkölcsiség parancsa
Motívumok
Berzsenyi: „Ithaka partját elértem” – burkolt hajómetafora
„Csókolgattam rózsáit” (életöröm, boldogság tapasztalása)- „Megizzadtam vaspályáit” (szenvedés gyötrelmei)
Arany: hánykolódó „sajka”- életmetafora
Ellentétpárok az élet örömeimre, gyötrelmeire
nevetés-sírás
ifjúság szép kertje, örömeim pohara- vaskorlátok
rózsát szakít- mind lehulltak szirmai
függetlenség – vadnak,/ mely hálóit el ugyan nem tépheti
hordám láncomat
ifjú álmok- légvár, füstgomoly (metaforák)
szerelemnek, szeretetnek holdvilága (sztoikus belenyugvás a halálba)
Hangnem, verstípus
Berzsenyi: elégikus, létösszegző, sztoikusan belenyugvó
Arany: önironikus, létösszegző, pesszimista, letargikus