A kaposvár Városligetben 19 órakor kezdődik a gyertyagyújtás. Az előzetesen kiadott program szerint Szita Károly, Kaposvár polgármestere és Gelencsér Attila, Kaposvár országgyűlési képviselője, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke is fejet hajt majd az aradi vértanúk emléke előtt.
A központi megemlékezések keretében Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus alakuló terén katonai tiszteletadás mellett reggel felvonták, majd félárbocra eresztették a nemzeti lobogót. Az eseményen, amelyen közreműködött a díszzászlóalj és a Nemzeti Lovas Díszegység, Magyarország történelmi zászlói is felsorakoztak.
A rendezvény után koszorúzást tartottak a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál, ahol Áder János köztársasági elnök képviseletében Szegő László dandártábornok, Magyarország kormánya nevében Pintér Sándor belügyminiszter, az Országgyűlés nevében Latorcai János alelnök helyezte el az emlékezés koszorúját.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Pest megyei Tápiószelén mond beszédet az aradi vértanúk tiszteletére tartandó kopjafa-avató megemlékezésen.
Aradon Hende Csaba honvédelmi miniszter jelenlétében emlékeznek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 13 vértanú tábornokára.
"A szabadság az egész nemzet ügye!"
Áder János köztársasági elnök a Komárom-Esztergom megyei Nagyigmándon mondott beszédet.
"A szabadságharc utáni évek gyászos csendet hoztak. A csend pedig felismerést, hogy ez a forradalom, ez a szabadságharc az ország egészében, a nemzet lelkében zajlott. A legfontosabbat elérte" - mondta a köztársasági elnök.
Hozzátette, hogy a szabadságharc az önrendelkezés felelősségét, a polgári fejlődés lehetőségét üzente. "Hogy nincs többé erő, nincs többé hatalom, sem Világosnál, sem Aradnál, mely megállítaná az önmaga útját járni kívánó magyar nemzetet" - mondta.
A köztársasági elnök emlékeztetett Deák Ferencre, aki miközben a kiegyezésen dolgozott, a vértanúk emlékére tizenhárom tölgyfát ültetett, melyek többsége ma is él.
Az államfő beszéde után az ünneplőkkel közösen a Vértanúk terén megkoszorúzta Manszbarth Antal és Szikszay János emlékoszlopát, majd a temetőben is koszorút helyezett el sírjaiknál.
A huszonhét esztendős Manszbarth Antal római katolikus plébános és a negyvenhat éves Szikszay János református lelkész Csákberényben végezték szolgálatukat. Miután a császári alakulatok a móri járást elfoglalták, a népfelkelésről prédikáltak és az egyházközségekben emelték fel szavukat a császári kormány ellen.
Letartóztatásuk után Nagyigmándra, Haynau főhadiszállására kisérték őket, ahol a főparancsnok jóváhagyta halálos ítéletüket és 1849. július 12-én mindkettejüket kivégezték, testüket fél napig közszemlére tették, majd Nagyigmándon temették el őket.
A településen tiszteletükre 1908-ban emeltek emlékoszlopot a református templom mellett, és minden évben július 12-én emlékeznek rájuk.
Az aradi vértanúk emléknapján az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követően Aradon kivégzett 13 vértanúról, illetve az ugyanezen a napon Pesten kivégzett Batthyány Lajosról, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökéről emlékeznek meg.
Az aradi vértanúk tiszteletére már szombaton országszerte megemlékezéseket tartottak. A központi rendezvényeket idén a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes nyitotta meg. A közigazgatási és igazságügyi miniszter beszédében azt mondta: a magyar szabadságharc nem csak a magyaroké volt, ahogy az aradi vértanúk között is található örmény, horvát szerb, német és osztrák mártír a magyarokon kívül.
forrás: MTI, fotó: Soós Lajos (MTI)
Címkék: 1948, forradalaom, aradi, vértanú, nemzeti, szabadságharc, gyásznap, kultúra