Rostás Árpád 1962-es kaposvári születésű restaurátor és műbútorasztalos. Magyar Örökség díjas, de a Prima Primissima-díj népművészet és közművelődés kategóriájának jelölésétől visszalépett. Nevelőotthonban nőtt föl, fiatalkorában aktívan sportolt: az ifjúsági válogatottságig vitte, mint ökölvívó. Asztalosszakmát tanult és szakmunkás végzettséget szerzett. Azt mondja: az Úr négyéves kora tájékán szólította meg: egy templomban akkor tudatosult benne, hogy nincsenek szülei és a fát is ekkor szerette meg.
Megrendelésre, saját kedvtelésből és jótékonyságból egyaránt dolgozik. Keze nyomát viselik a a Versailles-i kastély, a Louvre, az Országház, a Magyar Tudományos Akadémia és a Dohány utcai zsinagóga faburkolatai, bútorai is.
Évtizedek óta próbálja segíteni az árvákat: hol programokat szervez nekik, hol a szakma szeretét. Óvatos becslések szerint is legalább ezer gyermeknek okozott felejthetetlen élményeket és tucatnyian állítják, hogy Árpi bácsi nélkül, ma nem családapák, hanem bűnözők lennének. Azt mondja: van kiút, csak hinni kell a teremtőben, hinni a célban és tenni érte.
Legutóbb Somogyváron szervezett tábort (a linkre kattintva videó nyílik) az Emberi Méltóság Tanácsával közösen, ahol a fiatalokkal egy kis kegyhelyet és egy székelykaput is felállítottak. időszerűen a brit királyi pár bölcsőjét készíti és megígérte, hogy elsőként a KaposPont olvasóinak/nézőinek mutatja majd be a felséges darabot.
Az alábbi képre kattintva a mester műhelyébe nyerhetnek bepillantást és megnézhetik, hogyan készültek a somogyvári székelykapu!
A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!
Címkék: kiút, rostás, árva, vándorasztalos, gondozott, Somogyvár, szakma, állami, kultúra