A csónakázók a hétvégi Dráva-napi ünnepségre igyekeztek. Útjuk a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumon át vezetett Légrádra. Azért választották az utazásnak ezt a módját, hogy felhívják a figyelmet a határfolyó páratlan élőhelyeire és természeti adottságaira.A nemzetközi programon magyar és horvát szakpolitikusok, termszetvédelmi érdekvédők és civil szervezetek vettek részt.A rendezvényen felszólalók közül a legtöbben ezt az egy szót emelték ki.
- Itt a határ szélén pedig különösen mondhatjuk azt, hogy nemcsak az elmúlt évszázadokban, hanem az elmúlt években, évtizedekben is együtt éltünk és közösen vállaltuk a sorsunkat a Dráva két oldalán, a határ két oldalán - Szászfalvi László, országgyűlési képviselő.
A környezetügyért felelős, szabadkai születésű államtitkár szerbhorvátul köszöntötte a résztvevőket. Illés Zoltán azt mondta: Horvátország uniós csatlakozásával végre lekerülnek a napirendről a Drávára szánt vízi-erőművek tervei és a folyamot kizsigerelő kavicsbányászat is. A természetvédelem, azonban ennél többet jelent.
- Horvátország és Magyarország között ez azt jelenti,. hogy nemcsak megőrizzük azokat az értékeket, hanem erre való hivatkozással a turizmus fejlesztése, a mezőgazdaság fejlesztése, a gyümölcstermesztés, a lágy gazdasági tevékenyésgek megvalósítására az Európai Uniótól pénzt lehet szerezni - Illés Zoltán, környezetügyért felelős államtitkár.
A Drávát Európa Amazonasaként is emlegetik. Azért, mert ez az egyik utolsó szabályozatlan szakaszokkal rendelkező európai folyó. Illetve azért, mert az ártéri erdők élővilága is páratlan. Az itteni természetvédelmi területnek a nagysága meghaladja a 600 ezer hektárt.
A somogyi határmenti turizmus és a természetközeli gazdálkodás is nyertese lehet Horvátország uniós csatlakozásának. Déli szomszédunkra ugyanis július elseje óta ugyanazok az európai irányelvek érvényesek, mint Magyarországra. Így az ottani folyóvízi kavicsbányászat és a korábban tervezett drávai vízi-erőművek helyébe, közös gazdaságélénkítési és környezetvédelmi programok léphetnek.