Június 1-től módosultak az állami ösztöndíj feltételei: csökkent a kötelező hazai munkaviszony ideje, bővült a mentesítések köre, a szerződés helyett nyilatkozatot írnak alá az ösztöndíjas hallgatók - hívja fel a figyelmet az Educatio.
A képzés befejezését követő húsz évben tanulmányaik időtartamával megegyező időt kell Magyarországon dolgozniuk az állami ösztöndíjas hallgatóknak a felsőoktatási törvény módosítása alapján.
Mivel egy szemeszter öt hónapot, azaz 150 napot ölel fel, egy alap három éves, vagyis hat féléves képzés esetén mintegy 900 nap munkaviszonnyal számolhatunk.
Amennyiben valaki nem teljesíti a feltételeket, köteles visszafizetni a már „ledolgozott" napokkal csökkentett ösztöndíj inflációval megnövelt összegét. Azaz, ha például 200 nap haza munkaviszony után külföldön helyezkedünk el, a maradék 700 napra arányos ösztöndíjnak megfelelő összeget kell visszatérítenünk az államnak.
Az infláció mértéke pedig mindig csak a fennmaradó összeget növeli. Erről azonban a hivatal is értesít minket.
Az a tanuló, aki alap- és mesterképzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen az első aktív félév után, illetve osztatlan mesterképzésen a második aktív félév után abbahagyja tanulmányait nem kell visszafizetni a képzés költségeit.
Ha a hallgató nem szerzi meg a képzési idő másfélszerese alatt a diplomát, kérheti, hogy a visszafizetés helyett az ösztöndíjjal támogatott féléveknek megfelelő időtartamú hazai munkaviszonyát vegyék figyelembe - írja az Eduline.
A törvény szerint az őstermelői tevékenység, a megbízási szerződés alapján folytatott személyes munkavégzés, ha az ebből származó, adóköteles jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát, valamint az egyéni és társas vállalkozói tevékenység is beletartozik a hazai munkaviszonyok körébe.
20 évük van a hallgatóknak arra, hogy ledolgozzák a képzésükre biztosított ösztöndíjat. Ez legalább 900 nap hazai munkaviszonyt jelent.