Egy Mongóliában előkerült Krisztus előtt a VIII. századból származó ősi türk temetkezési hely feltárásáról és konzervált leleteinek másolatát bemutató kiállítás nyílt Balatonszemesen.
Krym Altynbekov, a szkíta kultúrát művészi rekonstrukciók segítségével bemutató tárlat restauráló szakembere is részt vett a nyitóünnepségen, és kifejtette, hogy az "Emberek aranyban című kiállítás teljesen új információkkal szolgál a Mongólia területén élt ótörök népek kultúrájáról, történetéről.
A hamvasztásos sírokra egyébként egy mongol-kazah expedíción találtak rá, és még jelenleg is kutatják, hogy pontosan kit is temettek ide. Az azonban már most is bizonyos, hogy valamilyen magas rangú személyiség nyughelye.
Nézze meg videónkat:
A sírt egy négy méter magas, 34 méter átmérőjű halom takarta, ehhez pedig oldalról egy 50 méter hosszú folyosó vezetett nyolc méteres mélységbe. Ennek két oldalán, csaknem 120 négyzetméternyi felületen teljes épségében maradtak meg az embereket, sárkányokat, tigriseket, lovakat aprólékos részletességgel ábrázoló falfestmények. A folyosók egyébként több kamrára vannak osztva, melyekben a felülről világító csatornák biztosítják a látáshoz szükséges fényt.
A nagy nedvesség azonban rengeteg leletet teljesen tönkretett. Például teljesen tönkrement az a halotti szekér, amelyre a hamvakkal teli koporsót helyezték. De azért volt ami megmaradt: az arany- és ezüstpénzeken, valamint néhány ékszeren és használati tárgyon nem fogott az idő vasfoga.
Egy sír melletti oldalkamrában 28-30 centiméteres, vas merevítésű, színesre festett lovas katonákat, nőalakokat és zenészeket a temetési ceremóniának megfelelően rendezték el, alakjuk és formájuk az ismert kínai agyagkatonákhoz hasonlít.
A feltárásokat egy japán, dél-koreai, kínai, török, orosz és európai restaurátorokból álló csoport végezte el, csaknem egy hónap alatt. A konzerváláshoz acetontartalmú vegyi anyaggal vonták be és pamuttal takarták le a falfestményeket.
A fából készült leleteket - köztük lófejet és griffmadarat - polietilén tartalmú vegyszerrel tartósították, de restaurálták az aranyazott bronzdíszeket, a deformálódott, színarany darabokkal díszített koronát és más dísztárgyakat.
Az egyik legérdekesebb lelet a „Szkíta Aranyember”, ami valójában egy lenyűgöző aprólékossággal kidolgozott vért. Emellett még számos kincs méret- és anyaghelyes reprodukcióját is kiállították: ilyen a Tuekta kurgán griffje, a Chilikti kurgán rekeszzománcos szarvasai, a híres Tuvai lelet férfi és női nyakéke.