A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is.
A vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára.
A szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak.
A világon leginkább Magyarországon szokás, de itt sem mindenhol. Gönczi Ferenc néprajzkutató 1937-ben azt írta egyik könyvében, hogy Somogyban a nép gyermekei között nem ismert a locsolkodás. Később városi szokásként terjedt el, de már finomított formában, a vödör víz helyett kölnivel locsoltak. Csak a két világháború között vált fokozatosan általánossá a szagos vízzel történő locsolás.
A húsvéti tojások festésére a kémiai festékek elterjedése előtt természetes anyagokat használtak. Leggyakrabban hagymalével festettek, de nyerhettek sárga színt a vadalmafa héjából, a bürökből zöldet, a lencse levéből kéket.
A lányok, asszonyok piros vagy hímes tojással jutalmazzák a locsolókat, mely a megújulásra utal.
A locsolkodás két elmaradhatatlan kelléke a víz, melyet mára felváltott a kölni és a locsolóvers.
Összegyűjtöttük önöknek jónéhány hagyományos népi locsolóverset és a humorosabbakat is.
Ide kattintva megnézheti őket!
Nézze meg korábbi videóinkat!
Címkék: locsolóversek, kölni, locsolkodás, hétfő, húsvét, víz, kultúra