1943-ban született Kispesten, édesapja autófényező, édesanyja szűcs volt. Apja halála után, 14 évesen neki kellett átvennie a családfenntartó szerepét: kezdetben újságkihordással tett szert jövedelemre, majd volt segédmunkás, betanított nyomdász, díszletmunkás, világosító és okleveles tűzoltókészülék-ellenőr is - írja megemlékezésében a szinhaz.hu.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1974-ben végzett dramaturg szakon. Ebben a minőségében dolgozott a szolnoki, a szegedi és a miskolci színházakban.
1978-ban a szolnoki színház igazgatója lett, ám amikor nem engedték neki, hogy Shakespeare évtizedek óta nem játszott darabját, "A velencei kalmárt" bemutassa, tiltakozásul lemondott.
Később a Nemzeti Színház építésének miniszteri-, majd kormánybiztosa lett. 2008 nyarától haláláig, két éven át a kaposvári színházat vezette.
Főbb művei: A rátóti legényanya (1985), A csoda (1987), Himnusz (1978), Ballada a 301-es parcella bolondjáról (1989), Miatyánk (1996).
"Drámáinak hősei jobb sorsra érdemes, de a társadalmi determináltságból kitörni képtelen kisemberek, munkások, lecsúszott egzisztenciák, akiknek kiszolgáltatottságát, kiúttalan helyzetét, kitörési próbálkozásait a szerző részvéttel, ám mégis kritikusan, legtöbbször szatirikus tárgyilagossággal ábrázolja" - olvasható a szinhaz.hu oldalon.
A Csiky Gergely Színház a születésnap alkalmából a napokban nyílt olvasópróbát tart. A Csoda című tragikomédia lesz ugyanis a következő évad első stúdió-bemutatója. A darabot a szerző fia, Schwajda Gergő rendezésében láthatják majd.
forrás: szinhaz.hu
Címkék: Schwajda György, rendező, dráma, Csiky Gergely Színház, igazgató, születés, halál, Kaposvár, kultúra