Újabb hét kitüntetettnek ítélték oda a Magyar Örökség Díjat. A Magyar Örökség és Európa Egyesület elismeréseit szombaton adták át Budapesten, hagyományosan a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az eseményen jelen volt Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke és Mádl Ferenc felesége, Dalma asszony.
Elismerésben részesült Kassai Lajos magyar lovas íjászatot újjáteremtő tevékenysége Böszörményi Gergely hitet és kultúrát megőrző tevékenysége, Györffy István néphagyomány- és tehetségmentő munkássága, vitéz Somogyváry Gyula hazaszeretete, Zelnik József kultúraszolgálata, Czine Mihály irodalomtudósi és pedagógusi életműve, valamint a Balázs Dénes és Kubassek János által létrehozott Magyar Földrajzi Múzeum.
Kassai Lajos nem csupán egy íjat, egy érzést, hanem egy mesterséget is újjáélesztett. Íjkészítő üzeme ma már sokféle típust gyárt a szkítától a hun aszimmetrikus íjon át a magyar visszacsapó íjig, s mellette az íjászat-lovasíjászat kiegészítő felszereléseit a nyílvesszőtől a lószerszámzatig - összegezte a díjazott munkásságát Lezsák Levente lovas oktató, kaszkadőr az MTI-hez eljuttatott méltatás szerint.
(MTI Fotó: Beliczay László)
Bogárdi Szabó István református lelkész, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke szerint Böszörményi Gergely megtanított minket arra, hogy újra szeressük zsoltárainkat, s hogy a legszebb dolog a dicsőség énekeit együtt zengeni.
Györffy Istvánról (1884-1939) a következőket írta Kósa László néprajztudós, az MTA rendes tagja: őstörténeti érdeklődésének megfelelően a magyarság keleti eredetének emlékeit nagy figyelemmel kutatta, mivel meggyőződése szerint ezek alkották népi kultúránk sajátos voltát, amely azt Európában másoktól megkülönböztette.
Takaró Mihály író, költő, irodalomtörténész szerint Somogyváry Gyula személyében a költőt, a regényírót, a hős katonát, a közéleti személyiséget, az országgyűlési képviselőt, a német fasizmus és a magyar kommunizmus által egyaránt üldözött, a magyarság valódi érdekei mellett rendíthetetlenül kiálló, s azért mártíriumot is szenvedni hajlandó férfit ünnepeljük a díjjal.
Zelnik József életpályáját múltunk megismerése, az értékek átmentésére való törekvés, a magyar kultúra megújítása, gyarapítása, egyetemessé tételének szándéka jellemzi - fogalmaz méltatásában Bakos István művelődéskutató.
Czine Mihály az ország és az elcsatolt területek magyar íróit látogatva vagy otthonában vendégül látva, könyvtárakat, iskolákat és művelődési házakat járva a rendszer kulturális politikájával, erkölcsi, esztétikai ítéleteivel szemben építette a másik Magyarországot. Azon kevesek közül való volt, akikben akkor maga a magyarság érezhette megbecsülve magát. Önálló magyar kulturális politika terhét vette a vállára és vitte életútján végig, rendületlenül - hangsúlyozza laudációjában Bíró Zoltán irodalomtörténész.
Minden tudománynak fontos része saját történetének ismerete, megismertetése, amit sokféleképpen lehet megvalósítani. A geográfia csaknem 2500 éves, benne a magyar földrajz is több száz éves múltra tekint vissza. Még 30 éve sincs, hogy megnyílt az ennek a múltnak szentelt Magyar Földrajzi Múzeum: Balázs Dénes és Kubassek János azok, akik megálmodták és megvalósították ezt az intézményt - írta méltatásában Gábris Gyula földrajztudós.
Címkék: örörkség, íjászat, magyar, kassai, lajos, díj, kultúra