Hoffmann Rózsa a témában rendezett konferencia utáni sajtótájékoztatón kiemelte: a felsőoktatási szakképzés nem új elem a képzések között, ugyanakkor teljes mértékben megújul. Ennek része, hogy a felsőfokú szakképzésről felsőoktatási szakképzésre változtatják az elnevezést.
Csatlakozva a fejlett országok gyakorlatához, a felsőoktatás rendszerébe illesztik ezt a rövid ciklusú, gyakorlatorientált és magas szintű elméleti tudást is nyújtó oktatási formát.
Kiemelte: felsőoktatási szakképzést csak felsőoktatási intézmény indíthat a jövő tanévtől, és akkor, ha azonos szakon alapképzés, vagy osztatlan képzés is folyik. Lehetőség nyílik a kreditek beszámítására is, ezáltal a továbblépésre, és a kétéves képzés része lesz a kötelező féléves gyakorlat. Ezt vállalatoknál, cégeknél kell elvégezni, amelyekkel a felsőoktatási intézmények kötnek megállapodást. Mivel a felsőoktatás része lesz ez a forma, itt is államilag támogatott ösztöndíjas, részösztöndíjas és önköltséges helyek állnak rendelkezésre. 2013-ban már csak erre az új típusú képzési formára lehet majd jelentkezni - jelezte.
Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora rámutatott: a felsőoktatási intézményeknek hagyományosan fontos ez a képzési forma. A főiskolára idén a felvett 5500 hallgató közül 680 felsőfokú szakképzés keretében folytatja tanulmányait. Kérdésre válaszolva jelezte: szakmai gyakorlat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által regisztrált helyeken történik.
A gazdaság és a képzés összehangolása "nagyon erőteljesen zajlik", és fontosnak tartják, hogy a szakképzésben a kamarai felügyelet megjelent. Az eddigi felsőfokú szakképzést elutasította a gazdasági szereplők, vállalkozások nagy része - írja az MTI.
Címkék: felsőoktatási szakképzés, intézmények, felsőoktatás, kultúra, kormány, gazdaság