P. Bátor Péter Botond pálos rendi tartományfőnök avatta a Balatonszemes erdejében található kegyhelyet, amely az egykor ott állt pálos kolostor emlékét őrzi. Kialakítását 2010-ben kezdeményezte a teleki Ordoszi Napsugár Alapítvány. A civil szervezet teljes egészében magára vállalta a kegyhely kialakításával járó engedélyeztetést, adminisztrációt és a feladatok koordinálását. Céljaikat anyagilag többen támogatták.
Sebestyén Erzsébet, a teleki hagyományait ápoló és a település múltjának őrzésében kulcsszerepet vállaló szervezet alapítója elmondta: régi álmuk vált valóra. Azért érezték szívügyüknek a kegyhely kialakítását, mert az egykori pálos kolostor, amelynek most emléket állítottak, Telekihez tartozott, a területet csak később, a XVIII. század végén csatolták Balatonszemeshez.
A területen egykor állt pálos rendi kolostort és a hozzá tartozó templomot 1323 táján alapították a dokumentumok tanúsága szerint.
A kolostor a közeli Teleki faluhoz tartozott és Guzsik Tamás kutatásai szerint kiterjedt mezőgazdasági tevékenységet folytatott, egy kisebb halgazdaság is működött itt. A török pusztítás jelentősen rányomta bélyegét a kolostor sorsára, ám az írások tanúsága szerint a kolostor a XVIII. század második felében még működött, Mindenszentek egyháza néven. Ekkoriban a romok könnyedén restaurálhatók lettek volna, de a helyreállítás elmaradt. 1786-ban II. József a pálos rend eltörléséről szóló rendeletet alkotott, a kolostor területét a rend megszüntetése után kapcsolták Balatonszemeshez. Amikor Guzsik Tamás a helyszíni kutatásait végezte (1970- 90- ig), már csak falmaradványokat talált. Ennek oka, hogy a kolostor tégláit a XIX – XX. században elhordták a Hunyadiak, kisebb részben a balatonszemesi uradalmi
építkezéshez, többségében a szóládi római katolikus plébánia céljaira.
A pálosok rendje az egyetlen magyarországi alapítású férfi szerzetesrend. Alapítójuk Boldog Özséb volt, aki egy este mély imába merült és látomása volt, amelyből megértette, hogy az addig a szétszórtan élő remetéket egyetlen közösségbe kell összefognia. Özséb atya hívására az addig szétszórtan élő remeték csoportokba szerveződtek, első monostorukat és templomukat 1250-ben emelték. Özséb a rend védőszentjéül a III. században élt Remete Szent Pált választotta. A hagyomány szerint ő volt az első, aki Krisztus szeretetéért elhagyta a világot, az egyiptomi puszta magányába vonult, ahol imádkozva és vezekelve töltötte egész életét.
A pálosok Isten imádásában töltött csendes, elvonult életükkel engeszteltek a magyarságért. Mindig érzékeny figyelemmel voltak a magyar nép szükségletei iránt. Történetük legszomorúbb időszaka II. József uralkodásával következett el, a kalapos király számos más renddel együtt a pálos szerzetesrendet is betiltotta. A pálosok lelki és szellemi lángja Lengyelországban pislákolt ezután tovább: Krakkóban és Czestochowában a Boldogságos Szent Szűz oltalma alatt. Hazánkba is Lengyelországból jöttek vissza a pálosok, 150 évnyi kényszerű szünet után kezdték meg újra a magyarság szolgálatát. Első állomáshelyük a Gellért-hegyi Sziklatemplom. A pálosok eszméje a szocializmus évtizedeiben rejtve élt tovább, a közösségi életet 1989-ben kezdhették újra - tájékoztatott a Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai Egyesület.
Címkék: pálos rendi, kegyhely, férfi szerzetes, kolostor, Balatonszemes, kultúra