Az új 54 oldalas koncepció szerint a felsőfokú intézmény két részre osztja a felsőoktatásban résztvevő intézményeket. Főiskolákat és tudományegyetemeket különböztet meg. Ennek bevezetése előtt, átmenetileg három kategóriába sorolják a tanintézményeket: főiskola, egyetem és tudományegyetem. Ebben az ideiglenes időszakban kell az egyetem besorolást elnyert intézményeknek beintegrálódni a tudományegyetemek, főiskolák vagy magánintézmények sorába. Ha ez nem sikerül, akkor megszűnnek.
A tervezet alapján, 26 állami felsőoktatási intézmény lenne az országban 2012-től. Ezek közül a Kaposvári Egyetem az "egyetem" besorolást kapta.
Tudományegyetem lenne a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem. Egyetem kategóriában szerepelne a Budapesti Corvinus Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, a Széchenyi István Egyetem (Győr), a Nyugat-magyarországi Egyetem (Sopron), a Szent István Egyetem (Károly Róbert Főiskola), a Liszt Ferenc Művészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és Színház és Filmművészeti Egyetem.
Állami főiskola lenne a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, az Eötvös József Főiskola, az Eszterházy Károly Főiskola, a Kecskeméti Főiskola (részét képezi a Szolnoki Főiskola), a Nyíregyházi Főiskola és a Táncművészeti Főiskola.
Az állam létrehozza a nemzeti felsőoktatási rendszert (nfr), és amennyiben a felsőoktatási
Az állam hozná létre a nemzetközi felsőoktatási rendszert, mely alapján a rektori kinevezésben egyetértési jogot gyakorol. Ez azokat az intézményeket érinti, melyek fenntartója az állam, a hallgatók legalább 51 százaléka állami finanszírozási képzésben tanul. Az állam ezáltal felügyelheti az egyetemek tudományos és oktatói tevékenységét és a vagyoni, pénzügyi tevékenységét, valamint dönthet az állami felsőoktatási intézményrendszer méreteiről, kapacitásainak szakmai, földrajzi eloszlásáról, intézmények megszüntetéséről, összevonásáról, új intézmények alapításáról is.
A magánintézmények működése és szerepvállalása is tovább nő, feltéve ha megfelelnek az akkreditációs eljárásnak. Ezeket az intézményeket az állam csak különleges, egyedileg elbírált esetekben csakis szerződés útján támogathatja.
A tervezet alapján az államilag finanszírozott képzésben tanulóknak szerződésben kellene vállalni, hogy a képzés támogatása fejében, meghatározott időtartamon belül, meghatározott ideig Magyarországon dolgozik. Ez 15 évnyi magyarországi munkavállalást is jelenthet. Amennyiben a hallgató ezt mégsem teljesíti, a diáknak vissza kell fizetni a képzés ellenértékeként kifizetett állami összeget.
A legnagyobb változás a pedagógusokat érintené. Az általános és szakiskolák számára 4+1, a középiskolák számára 5+1 éves tanárképzés indulhat a 2012-es tanévtől. Az állami képzésre jelentkezőknek pedig újra szóbeli meghallgatáson kellene résztvenniük. 2016-tól pedig már kizárólag csak "C" típusú középfokú államilag elismert nyelvvizsgával lehet jelentkezni minden felsőoktatási képzésre.
Az anyagban az is szerepel, hogy előreláthatólag 2020-ra a 30-34 éves magyar lakosság 30 százaléka rendelkezik majd diplomával. Ezt a számot a versenyképesség érdekében 40 százalékra szeretnék emelni. Ahhoz, hogy ez a mennyiség elérhető legyen, a többletköltséget az önköltséges hallgatóknak kell biztosítania.
Címkék: oktatás, felsőoktatás, tervezet, kaposvári egyetem, szerződés, kultúra