A Házsongárdi Alapítvány elnöke, Gergelyné Tőkés Erzsébet fordult segítségért a katonasírok nyilvántartását végző Somogy Temetkezési Kft-hez. Sorra tűnnek el ugyanis a Házsongárdi temetőből a magyar sírok.
Számos neves személy is itt nyugszik. Puskás Béla ügyvezető igazgató rögtön segítőkezet nyújtott, és díjmentesen felajánlotta az alapítványnak az általuk használt számítógépes programot.
Így rögzíteni tudják majd a temetőben lévő sírok adatait. A programot a napokban személyesen adta át az igazgató Kolozsváron, a Házsongárdi Alapítvány elnökének, Gergelyné Tőkés Erzsébetnek.
A temetőről!
Puskás Béla írása:
Kolozsvár több mint 400 éves sírkertje, a Házsongárd, mint minden ősi temető, nemcsak az elmúlás kegyhelye, hanem a magyar kultúra panteonja is. A számos magyar turista csoport programjának része. Megilletődve a hely szellemétől áthatva lépünk be a “Magyar Panteonba.” Idegenvezetőnk Gergelyné Tőkés Erzsébet.
„Kolozsvárt öt felekezet van s csak egy közös temető. Ha a vallás a legnagyobb szellem gyümölcse s a vallásosságnak a türelem a legmagasztosabb hazája, akkor bizonyára sohasem láttam figyelemreméltóbb helyet Kolozsvárnál." - írta Széchenyi 1821-ben. Hova lett ez a hagyományos türelem? A Műemléktörvény nem védi a sírokat, a sírhelyek megváltása egyre nehezebb. Feliratos fejkövek megdőlve állanak vagy éppen a földön hevernek, a családi kripták, mauzóleumok fedele tönkrement, az eső, hólé áztatja őket, lemossa vakolatukat. Sok sír esetében nem élnek a közeli rokonok, vagy szülőhelyüktől elszakadva távolra költöztek. Ha a sírok megváltását sikerült is megoldani, karbantartásukkal eddig - a családon kívül - jóformán senki sem foglalkozott. Egy kripta, síremlék rendbetétele jóval meghaladja egy ma Erdélyben élő család anyagi lehetőségeit.
„Itt áll a temető tanúnak Fejfáin magyar még a szó ..." írhatta Reményik Sándor 1920-ban. Mára már ez sem igaz. Büntetlenül leverhetők, bezúzhatók a kövek, átírhatók a nevek, lebonthatók a kerítések, beköltözhetők a kripták. A gazdátlan, megváltatlan sírokat felveti a gaz. Amit a szándékos pusztítás, rombolás, az új „honfoglalás" esetleg elkerült, azt enyészetre ítél a gondatlanság a közöny.
Ezen a helyzeten akartak változtatni a kolozsvári magyarok Tőkés Erzsébet vezetésével, amikor 1999-ben létrehozták a Házsongárd Alapítványt. Az alapítvány célkitűzése magánszemélyek adományait, alapítványok támogatását felhasználva, évente néhány síremlék helyreállítása, mások folyamatos gondozása. A munkához elnyerték az erdélyi történelmi magyar egyházak támogatását, valamint a kolozsvári nagy múltú magyar tannyelvű iskolák segítségét. Mindnyájan képviseltetik magukat a kuratóriumban, diákcsoportjaik sírgondozást vállalnak. A kuratórium - s így az alapítvány - felekezetközi jelleggel működik.
Az alapítvány működési keretét egyelőre az Erdélyi Református Egyházkerület biztosítja. A kuratórium igazgatói tisztségébe Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet tanárnőt iktatta be.
Az elhanyagolt, omladozó kripták helyreállítása mellett fontos a kisebb javítások elvégzése, feliratok újrafestése, ledőlt kövek helyreállítása és megerősítése, sírok megváltása és gondozása.
Az alapítvány minden lehetőséget megragad annak érdekében, hogy támogatókat szerezzen Erdély - de talán az összmagyarság - legpatinásabb temetőkertjének a megtartására, ápolására.
A temető nevezetes halottai:
Apáczai Csere János pedagógus, író (†1659) és felesége Aletta van der Maet
aranyosrákosi Székely Sándor író, unitárius püspök (†1854)
Asztalos István író (†1960)
Bajor Andor író (†1991)
Barra Imre orvos (†1854)
Bartalis János költő (†1976)
Bágyuj Lajos restaurátor (†1985)
Bánffy György Erdély főkormányzója (†1822)
gróf Bánffy Miklós iró, politikus (†1950)
Berde Mária író, költő (†1949)
Berde Mózes 48-as népvezér (†1893)
gróf Bethlen Gergely tábornok (†1867)
Bíró Vencel történész (†1962)
Bölöni Farkas Sándor író, utazó (†1842)
Brassai Sámuel polihisztor (†1897)
Bretter György író (†1977)
Csanádi Pál unitárius püspök
Constantin Daicoviciu történész (†1973)
Dankanits Ádám történész (†1977)
Darkó László festő (†1970)
Debreczeni Márton bánya- és kohómérnök (†1851)
De Gerando Antonina pedagógus, író, a kolozsvári felsőbb leányiskola első igazgatója (†1914)
Delly-Szabó Géza zeneszerző (†1961)
Gheorghe Dima zeneszerző (†1925)
Dobri János református lelkipásztor, cserkészvezető (†1990)
Dsida Jenő költő (†1938)
E. Kovács Gyula színész (†1899)
Eiskovits Miksa zeneszerző (†1983)
Emil Racoviță szpeleológus, biológus (†1947)
Enyedi György unitárius püspök (†1597)
gróf Esterházy Miguel 1848-as honvédtiszt (†1923)
Éjszaki Károly mérnök, drámaíró (†1907)
Faragó Pál sakkfeladványszerző olimpiai bajnok (†1970)
Farkas Ödön zeneszerző (†1912)
Finály Henrik történész (†1898)
Milan Alexandru Florian festőművész (†2004)
Fülöp Antal Andor festőművész (†1979)
Gaál Gábor író (†1954)
Genersich Antal patológus, egyetemi tanár (†1918)
Gy. Szabó Béla grafikus (†1985)
Gyarmathy Sámuel orvos és nyelvész (†1830)
Herepei Gergely mérnök, református lelkész (†1859)
Hirschler József belvárosi plébános, a Marianum alapító igazgatója (†1936)
Jakab Elek történész, levéltáros (†1897)
Jancsó Elemér irodalomtörténész (†1971)
Janovics Jenő színész, rendező (†1945) és felesége Poór Lili színésznő (†1962)
Jordáky Lajos történész (†1973)
Jósika Miklós író (†1865)
Józsa Béla költő (†1943)
Kacsó Sándor író (†1984)
Kelemen Lajos történész (†1963)
Kéler Ilona színésznő (†1880)
gróf Kendeffy Ádám (†1834)
Kós Károly építész (†1977)
Kósa Huba Ferenc szobrász (†1984)
Kovács István labdarúgó, edző (†1995)
Kovásznai Péter református püspök, II. Rákóczi György udvari papja
Köpeczi Sebestyén József heraldikus (†1964)
Kőváry László történész (†1907)
gróf Kuun Géza orientalista nyelvész, történész (†1905)
Kriza János költő (†1875)
László József színész (†1878)
Meltzl Hugó irodalomtörténész (†1908)
Méhes Sámuel tanár, nyomda- és laptulajdonos, író, szerkesztő (†1852)
Mike Sándor történész (†1867)
gróf Mikó Imre történész, politikus (†1876)
Misztótfalusi Kis Miklós nyomdász (†1702)
Nagy István író (†1977)
Nagy István karmester (+1983)
Nagy Kálmán nyelvész, műfordító (†1971)
Néb Mária színésznő (†1884)
Nyárády Erazmus Gyula botanikus (†1966)
Paget János orvos, utazó, Bem József szárnysegéde (†1892)
Pákey Lajos építész (†1921)
Parádi Kálmán zoológus (†1902)
Pataki István református pap, II. Apafi Mihály nevelője
Pataki József történész (+1993)
Pataki Sámuel királyi tanácsos (†1824)
Pergő Celesztin színművész (†1858)
Péterfi István botanikus (†1978)
Pósta Béla régész, történész (†1919)
Purjesz Zsigmond belgyógyász, orvostörténész (†1896)
Puskás Lajos tanár (†1982)
Emil Racoviță biológus (†1947)
Reményik Sándor költő (†1941)
Ruzitska György zeneszerző (†1865)
Salamon János cigányprímás, Bem József tábori muzsikusa
Sámi László Kossuth titkára (†1881)
Sándor Imre heraldikus, genealógus (†1930)
Seprődi János zenetudós (†1923)
Szabédi László költő (†1959)
Szabó T. Attila nyelvész (†1987)
Szádeczky-Kardoss Gyula geológus, mineralógus, egyetemi tanár (†1935)
Szász Domokos református püspök (†1899)
Szegő Júlia zenei szakíró, Bartók-kutató (†1987)
Szenczi Molnár Albert bibliafordító, zsoltáríró (†1634)
Szentábrahámi Lombard Mihály unitárius püspök (†1758)
Szentgyörgyi István színész, rendező (†1931)
Szentiváni Mihály költő, író, publicista (†1842)
Szerváciusz Károlyné (†1928)
Székelyné Ungár Anna színésznő (†1865)
Szilágyi Domokos költő (†1976), felesége Hervay Gizella költő (†1982) és a gyermekük Szilágyi Attila (†1977)
Szolnai Sándor festőművész (†1950)
Szombathelyi Béla színész (†1881)
Szopos Sándor festőművész (†1954)
Újfalvi Sándor emlékíró (†1866)
Vályi Gábor jogász
Vályi Gyula matematikus (†1913)
Vámszer Géza néprajzkutató (†1976)
Veres Ferenc fényképész (†1916)
Versényi György költő, pedagógus (†1918)
Tóth Elek színművész (†1948)
Tulogdy János földrajztudós (†1979)
Zilahi Erzsébet (Ady szerelme) (†1954)
gróf Wass Otília
id. Xántus János földrajztanár, felesége Paull Aranka tanársegéd, és fiuk ifj. Xántus János természettudós, író (†1982)
Címkék: Somogy Temetkezési, magyar sírok, Házsongárd, Puskás, temető, kultúra