Összesen 120 darab festményt állítanak ki. A tárlat szembetűnő hatása a változatos összkép. Egy embertől annyiféle látásmód, mind külön világ, s a magyar festészetben egyedülálló jelenség. Első periódus a párizsi szecessziós képek. Második a kaposvári otthon- ábrázolások, illetve enteriőrök. Harmadik korszak a mozaikos stílus, melyet a művész „kukoricásnak” nevezett, s a Róma Villában kísérletezett ki. Negyedik korszak a női pasztell arcképeké.
(Amikor az ember visszaemlékezéseiből él, 1904. olaj, lemezpapír, 70,4×103,6 cm. MNG, Lsz.: 3296)
A négy festői korszak bemutatásakor a rendezés a két kaposvári korszakot emelte ki. Kaposvár lakosaiban szeretnék tudatosítani, hogy a nagyvilágot látott művész milyen szemmel tekintett az otthont adó városra. A kiállítás képei közt időrendben haladva tárlatvezetői szöveges tablók segítenek Rippl-Rónai alkotói gondolatainak megértésében. Az útmutatók válaszolnak azokra a fontos kérdésekre, amelyek Rippl-Rónait modern festőforradalmárrá tették.
(Kövezik a kaposi Fő utcát, 1905. MNG, Lsz.: 7035)
(Bányai Zorka fekete ruhában, 1919. vegyes technika, papír, 50×42 cm. Mgt.)
(Búcsú a kaposvári templomtéren, 1905. papír, pasztell, 30,5×36,5 cm. RRM, Lsz.: 83.43.2.)
(Szomorúság, 1903. olaj, karton, 67×47,5 cm. MNG, Lsz.: 6099)
Címkék: emlékkiállítás, Agóra, tárlat, Rippl-Rónai, kiállítás, Kaposvár, kultúra