A testet-lelket feltöltő tavaszi napmelegből a hétvégén is kaphattunk már ízelítőt. Ezt, a legmakacsabb borúlátóknak is észre kellett venniük. Tegnap valószínűleg somogyiak ezrei ébredtek a „Végre, ki a szabadba!” felkiáltással. Ennek jegyében, sokan a kiskerti munkákkal igyekeztek utolérni magukat és behozni a jó pár hetes kényszerpihenő okozta csúszást; mások túracipőbe bújtak, termoszba teát töltöttek és kirándulni indultak. Kaposváron például egy városismereti verseny okozott pezsdülést, a balatoni nádasok és a csatornapartok a halbőség miatt teltek meg élettel, Nagyatádon tunningfesztivált rendeztek, Somogyvámosban, pedig a cintányéros, zebus és szürkemarhás tavaszt ujjongó forgatag hirdette a jó időt!

A verőfény mellett, naptár szerint, ma az Anasztáziák és a Tasok névnapi jókívánságokat is remélhetnek. Ha pedig az április 15-én születettek némelyike előtt tisztelegnénk, akkor szubjektíven persze, de mégsem érdemtelenül, talán Leonardo Da Vinci előtt kell elsőként fejet hajtanunk.

A reneszánsz zseni 1452-ben született. A korát messze megelőző tanulmányai számtalan tudományágban teremtettek évszázados alapokat, akárcsak az általa jegyzett klasszikus műalkotások. A galériában, ami az alábbi képre kattintva nyílik meg, ilyenekből szemezgettünk (van kakukktojás is)! Igen, Mona Lisa mosolyára kell kattintani!

 


Leonardo Da VinciLeonardo Da VinciLeonardo Da VinciLeonardo Da VinciLeonardo Da VinciLeonardo Da VinciLeonardo Da VinciLeonardo Da Vinci
Leonardo Da Vinci
A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!

 

Leonardo tündöklése után több mint négyszáz évvel, a kiegyezést követő második évben, Nagybajomban született az a Sárközy Imre, akinek a vízszabályozással és a technikatörténettel kapcsolatos mérnöki tevékenysége szakmai körökben ma is megsüvegelendő.

Ezen a XIX. századi térképen jól látszik, hogy madár- és betyártani szempontból mennyire paradicsomi állapotok is uralkodtak Magyarországon a folyószabályozások időszakát megelőzően. Igaz, a vadregényes láposok ár- és belvízveszélyességével valamit kezdeni kellett akkoriban is…

régi vízrajzi térkép

Ma ünnepli születésnapját Szigeti Ferenc (64), a Karthago (34) egyik frontembere. Kevesen tudják, de az elefántdübörgéses requiem csapatának gitárosa segítette a közelmúltban elhunyt, republikos Cipőt is, Bódi László énekesi pályafutásának kezdetén.

Az egy híján nyolcvan esztendős Bodrogi Gyula (Linda papája és Süsü magyar hangja) is ezen a napon született, akárcsak Gyarmati Andrea (59) olimpiai ezüst- és bronzérmes úszónőnk.

S, ha már öt karika és úszás: 1896-ban ezen a napon fejeződtek be az első újkori Nyári Olimpia Athénban. Akkor 14 nemzet sportolói 9 sportágban mérték össze ügyességüket. Női résztvevő nem indult, a több mint 300 sportoló összesen 43 versenyszámban adhatta le nevezését. Magyar szempontból több siker is született. Dr. Kemény Ferencet, a NOB alapító tagját beválasztották az öttagú versenybíróságba, Hajós Alfréd úszó, megnyerte az 500 és az 1200 méteres versenyt, az atléták közül Kellner Gyula harmadikként ért be a maratoni távon, Dáni Nándor bronzérmes lett 800 méteres síkfutásban, Szokolyi Alajos pedig 100 méteres futásban lett harmadik.

Athén 1896_02

És még egy megfakult fotográfia, ez is egy térképrészlet. Annak emlékezetére került a cikkbe, hogy 1930-ban ezen a napon indult meg a polgári légi forgalom az előző év augusztusában elkészült, Kaposvártól nyolc kilométernyire fekvő taszári repülőtéren. Kaposvár és Budapest között ekkor 45 perc, Kaposvár és Pécs között 16 perc volt a menetidő.

régi taszári térkép

Az egykor szebb napokat is megélt taszári légi bázis évvel ezelőtt még amerikai támaszpontként fogadta a gépmadarakat, ma viszont újra méltó hasznosítására vár terület. Addig is a taszári Repülő Múzeum mesél az érdeklődőknek az ég kulcsának is nevezett MIG 19-esekről, vagy arról, hogy itt készült fel a légkörök átlépésére az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan is.

Nemsokára viszont a kifutópálya aszfaltjára nyomot rajzoló, égett autógumi szaga töltheti be levegőt. A bázison ugyanis évek óta májusi-tavaszi gyorsulási versenyt rendeznek.

Gyaníthatóan, az alább látható Bugatti Veyront nem inti majd le a taszári kockás zászló, a képre kattintva egy Guiness-rekorder videót nézhetnek meg. Azt, amiben egy nyitott tetős, 1200 lóerős Bugatti Veyron Grand Sport Vitesse 408 kilométer per órás sebességgel megdönti a vonatkozó kategória sebességi világcsúcsát.

Bugatti Veiron

Címkék: Leonardo Da Vinci, lóerő, világrekord, Cipő, Taszár, tavasz, kis szines