Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter pénteken mutatta be az Új Széchenyi Tervet (ÚSZT) Budapesten.

A vitairathoz 2010 szeptember közepéig lehetett javaslatot tenni, majd ezt követően széles körű társadalmi konzultációkon mondtak véleményt a társadalmi, szakmai és civil szervezetek. Az Új Széchenyi Terv jövőképet ad a következő két évtizedre, prioritása a munkahelyteremtés és a magyar közép és kisvállalkozások helyzetbe hozása, amelynek révén 2020-ig mintegy egymillió új munkahely jöhet létre. Ennek érdekében 2011-ben a pályázati források közel 90 százaléka jut direkt vagy indirekt módon a kkv-szektorra.

Az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó uniós források pályáztatási rendjének egyszerűsítéséről a kormány rendeletet fogadott el. Az eddig szakaszonként külön jogszabályban szabályozott pályázati feltételek helyett most egy egységes szabályozás jön létre. A kormány reményei szerint ezzel átláthatóbb lesz a rendszer, könnyebb lesz tájékozódni és gyorsabb is lesz a pályázás. A legfontosabb újdonság, hogy az eddigi, nagyrészt kétfordulós helyett egyfordulós pályázatokat írnak majd ki. Emellett egyszerűsödik és rövidül is a bírálati eljárás. A szerződéskötési idő is csökken azzal, hogy egységes általános szerződési feltételek lesznek minden pályázathoz, így a pályázók előre tudják majd, hogy mik a kötelezettségeik.

Az első Orbán-kormány gazdaság- és társadalomfejlesztési programja, az Első Széchenyi Terv 2001. január 15-én indult. Az akkori Gazdasági Minisztérium 55 pályázatot hirdetett meg 100 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra. Másfél év alatt az Első Széchenyi Terv a rendelkezésre álló 200 milliárd forint állami forrással 600 milliárd forintot mozgatott meg a gazdaságban. A terv azonban gyakorlatilag csak az első Orbán-kormány alatt 2002 májusáig működött, a következő kormány, a Medgyessy-kabinet alatt fokozatosan megszűnt. A Széchenyi Kártya indulása óta 860 milliárd forint hitelt nyújtottak a kártya segítségével a kis- és középvállalkozásoknak, 140 ezer vállalkozó kapott eddig Széchenyi Kártyát. Az idén 130 milliárd forint hitelt helyeztek ki a Széchenyi Kártya termékeivel.

Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter ma mutatta be az Új Széchenyi Tervet (ÚSZT) Budapesten.

A miniszterelnök szerint nem lehet elbújni a munka elől, és helyette szociális juttatásokat remélni. Orbán Viktor ezt az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) pénteki budapesti bemutatóján hangsúlyozta, ahol közölte: Magyarországot ésszerűen újjá kell szervezni, a gazdaságpolitika középpontjába a munkát kell állítani.

Az Új Széchenyi Terv célja, hogy talpra állítsa a magyar gazdaságot, beindítsa a növekedést, és tíz év alatt egymillió új munkahely teremtését segítse elő. A gazdaságpolitika középpontjába ezért a munkát kell állítani. Magyarországon jelenleg a munkára képes embereknek csak az 55 százaléka dolgozik, míg az EU-ban ez 65 százalék.

A miniszterelnök kijelentette: Magyarországon nem lehet elbújni a munka elől, és nem lehet kimenekülni a munkaerőpiacról azt remélve, hogy majd az állam munka helyett valamilyen, másoktól beszedett adókból szociális juttatásokat fog fizetni. Megismételte: 2011 a megújulás éve, az idén dől el, milyen lesz a következő tíz év.

A választások óta eltelt kilenc hónapot értékelve Orbán Viktor közölte: az ország készen áll a teljes megújulásra, a magyar államháztartás az egyik legstabilabb Európában, az ország nem szorult a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére, a piacról finanszírozza magát, és most elindít egy olyan gazdasági tervet, amely talán egész Európa számára példamutató lehet.

Az Új Széchenyi Terv 2011-2014 között 7.000 milliárd forint forrással évi 5 százalékponttal emeli majd meg a beruházási rátát - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Új Széchenyi Terv bemutatóján. Ezzel a magyar GDP-arányos beruházási ráta 2014-re mintegy 25 százalékos szintre nő majd, a magyar GDP pedig a 4-6 százalékos sávba emelkedik. A miniszter kiemelte: így 2014-ig mintegy 300 ezer új munkahely jöhet létre.

Matolcsy György szerint Magyarország 2010 második felében gazdaságtörténeti "bravúrt" hajtott végre. A kormány konszolidálta az államháztartást, miközben nem léptetett életbe megszorításokat, és ennek révén lehetővé válik, hogy az államháztartás hiánya tartósan 3 százalék alatt maradjon a GDP-hez mérten. Akonszolidációval elérhetővé vált, hogy az Európai Unióban Svédország mellett Magyarország lesz az egyetlen állam, amely képes lesz az államadósság szintjét csökkenteni a GDP-hez viszonyítva.

Elhangzott: az Új Széchenyi Terv az első Széchenyi Tervhez képest három új kitörési pontot is tartalmaz, így az egészségipar fejlesztésére helyezi részben a hangsúlyt, köztük a gyógyászati beruházásokra, a gyógyturizmusra, emellett a zöldgazdaság is új kitörési pontnak számít, és a foglalkoztatás erőteljes növelése is a prioritások között szerepel. A prioritásokkal tíz év alatt elérhető, hogy egymillió új munkahely jöjjön létre az országban.

Matolcsy György kifejtette: 2011-14 között 7.000 milliárd forint áll majd rendelkezésre a gazdasági fejlődés ösztönzésére, ebből 4.000 milliárd forintot már lekötöttek, 2.000 milliárd forint új forrás lesz, és mintegy 1.000 milliárd forintot jelentenek azok a források, amelyet a Magyar Fejlesztési Bank nyújt majd a gazdaságfejlesztésre.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter arról beszélt: gyorsabb és egyszerűbb lesz a forráskihelyezés. A szabadon felhasználható uniós fejlesztési forrás 2013-ig 2.000 milliárd forint, és megújul a pályázati rendszer is. Az ÚSZT keretében 93 új konstrukciót hirdetnek meg 1.100 milliárd forint tőkekihelyezéssel. Az idén a szabadon felhasználható 2.000 milliárd forint uniós forrás 55-60 százalékát a gazdaságba juttatják az ÚSZT-ben szereplő hét prioritás mentén.

Címkék: Széchenyi terv, kis szines