Szita Károly hangsúlyozta: olyan városokat akarnak építeni, amelyek egyre nagyobb mértékben alapoznak saját energiaforrásaikra, így csökken a kiszolgáltatottság, a megújuló energiaforrásoknak köszönhetően klímabarátabbak lesznek a települések. Ez az energiapolitika három pillére.
"Elkötelezettek vagyunk, s ezt az orosz-ukrán konfliktus okozta elszabaduló energiaárak még inkább megerősítették. A háborúra adott rossz brüsszeli válaszok és a szankcióknak köszönhetően megtízszereződött az összeg, amit a megyei jogú városoknak az energiahordozókra kellett kifizetni. 14 milliárd helyett 134 milliárdot kellett kifizetni 2023-ban a településeknek. A távhő előállítási költsége pedig a 16-szorosára nőtt. Ezt a kormány segítsége nélkül nem tudtuk volna megoldani." – mondta a városvezető és hozzátette: az árak lassan elindultak lefelé és most „csupán” négyszeres áron lehet beszerezni az áramot.
A környezetbarát és olcsóbb energiák használata a követendő cél, ezért valamennyi nagyvárosban prioritás az energiahatékonysági beruházások felgyorsítása, Kaposvár idén egy milliárd forintot fordít erre a célra.
A magyarországi nagyvárosok a közintézményeink energetikai korszerűsítése mellett napelemparkokat építettek, a szennyvíziszapból biogázt állítanak elő, korszerűsítették a közvilágítást és a tömegközlekedést, így az üvegházhatású gázok kibocsátása átlagosan 50 százalékkal csökkent. A közeljövő tervei között pedig kiemelten szerepel a biomassza nagyobb arányú felhasználása, a geotermikus energia felkutatása, az autóbusz parkok cseréje és a megújuló energiaközösségek létrehozása.
Címkék: ár, megújuló, MNB, fenntartható, zöld, energia, rezsi, gazdaság