Minden eddiginél többen jelentkeznének diákmunkára a munkaközvetítők tapasztalatai szerint. Most már a kormány is besegít, külön programot hoztak létre, hogy segítség a dolgozni vágyó fiatalokat.
A törvény értelmében munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. A jogszabály azonban - az iskolai szünet időtartama alatt - annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi munkaviszony létesítését, aki a tanulmányait általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszerű képzésben folytatja. Ebben az esetben az alkalmazás további feltétele a törvényes képviselő (szülő) hozzájárulása.
Az adó- és járuléktörvények – a munkajogszabályokkal ellentétben - nem tartalmaznak különleges rendelkezéseket a diákok munkavállalásával kapcsolatban, így rájuk is a többi munkavállalóra vonatkozó közteherviselési szabályokat kell alkalmazni.
A négy legtipikusabb foglalkoztatási forma a munkaviszony, a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl. megbízási szerződéssel), egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzés, valamint az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka.
A munkaviszonyból származó jövedelem bérjövedelemnek minősül, ezért a személyi jövedelemadó-fizetési és –levonási szabályok, valamint járulék és szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettségek az általános szabályok szerint alakulnak. A munkaviszonyban foglalkoztatott tanuló biztosítottá válik, a jövedelme után mind a munkáltató, mind a tanuló járulékokat köteles fizetni.
Az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka gyakorlatilag annyiban tér el a munkaviszonytól, hogy a nappali tagozatos tanulmányokat folytató diák a Tbj. szabályai szerint nem minősül biztosítottnak. Ezért az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkával összefüggésben a tanulót nem terheli egyéni járulék (10% nyugdíj, 8,5% egészségbiztosítási járulék) fizetési kötelezettség.
A másik elterjedt jövedelemszerzési forma a megbízási jogviszony alapján végzett munka. E szerződés típus a személyi jövedelemadó szabályai szerint az önálló tevékenység kategóriába tartozik, amellyel szemben költségelszámolásra van lehetőség. Ennek két módja a tételes költségelszámolás, illetve a 10% költséghányad elszámolása.
A tanuló biztosítása abban az esetben jön létre, ha a megbízási jogviszonyból származó díjazása eléri, vagy meghaladja a minimálbér havi összegének 30%-át (2013-ban 29 400 Ft, naptári naponként 980 Ft). Amennyiben a biztosítási jogviszony létrejön, úgy a járulékfizetési kötelezettség az általános szabályok szerint áll fenn, ellenkező esetben a foglalkoztatót 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli a személyi jövedelemadó levonása mellett (egyéni járulékok nem kerülnek levonásra).
A diákmunka egyszerűsített foglalkoztatás keretében is végezhető, de a tanulókat érintően az erről szóló törvény nem tartalmaz különleges előírásokat.
Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony: mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára.
Alkalmi munkának minősül a munkáltató és a munkavállaló között:
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített,
határozott időre szóló munkaviszony.
A foglalkoztatással kapcsolatos közterhet (alkalmi munka esetén 1000 forint/nap, idénymunka esetén 500 forint/nap) a munkáltató fizeti, a munkavállaló diákot nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi hozzájárulás és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli.
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott magánszemély számára a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, ugyanakkor nem kell az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást adnia.
Az így szerzett jövedelmekről igazolással kell rendelkezni, amely alapján a személyi jövedelemadó-bevallás elkészíthető. Azonban a diáknak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedeleméről csak akkor kell szja-bevallást készíteni és adót fizetni, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként (napibér: 4510 forint) meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).
forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság