A maradó pénztártagok most már kaphatnak állami nyugdíjat, ám hiába fizetnek ugyanannyi járulékot, csak az állami nyugdíjas háromnegyede jár nekik. A kasszák fennmaradásuk érdekében kötelező tagdíjat szedhetnek a tagoktól, ez havonta minimum 14 ezer forint körül alakulhat.
Úgy tűnik, még mindig nem tisztázott, érdemes-e vagy sem a magánnyugdíjpénztárban maradni annak a 100 ezer embernek, aki tavaly január végéig úgy döntött, nem lép vissza az állami nyugdíjrendszerbe. A korábbi ígéretekkel szemben a pénztártagok munkavállalói járuléka ettől az évtől nem a magánnyugdíj-pénztári egyéni számlákat, hanem az állami nyugdíjkasszát gyarapítja majd. Ez azt jelenti, hogy ha a tag nem fizet be egyénileg a számlájára – például tagdíj-kiegészítés formájában –, az egyenlege csak a hozamokkal gyarapodik majd. Cserébe viszont jó hír, hogy a magánkasszákban maradók továbbra is szereznek szolgálati időt, és jogosultak az állami nyugdíjra.
Ennek az összege azonban lényegesen kisebb lehet a tisztán állami rendszerben lévőkénél. A jogszabály jelenlegi formájában ugyanis úgy rendelkezik, ha visszalép egy magánnyugdíj-pénztári tag a tb-be, akkor jár neki a teljes állami nyugdíj. Ha nem lép vissza, akkor viszont csak annak 75 százalékát kaphatja meg, hiába fizeti szolgálati ideje nagy részében a 100 százalékos tb-járulékot. A Stabilitás Pénztárszövetség egyelőre vizsgálja ezt a kérdést – mondta a Világgazdaságnak Borza Gábor, a szövetség elnöke. A nyilvánvalóan diszkriminatív intézkedés miatt egyébként valószínűleg az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak majd a kasszatagok.
A másik ok, ami elbizonytalaníthatja a magánnyugdíj-pénztári tagokat, hogy tagdíjak híján a pénztáraknak nem marad bevételük, amiből fenntartsák magukat, illetve befizessék azokat a díjakat, amelyeket a törvények előírnak a számukra. A kasszák egyébként is nagyon keveset, mindössze a befizetett tagdíjak 0,9 százalékát vonhatják el a működésükre, ebből azonban rendezniük kell például a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fizetendő vagyonarányos felügyeleti díjat, ami a mintegy 250 milliárd forintos magánpénztári vagyonra vetítve éves szinten 62,5 millió forintot, továbbá pénzáranként 2 millió forintot tesz ki. Éves szinten tehát 15 pénztár után 92,5 millió forint felügyeleti díjat kell megfizetni.
Mivel azonban a törvény újabban lehetővé teszi, hogy a pénztártagok maguk is fizethessenek be tagdíjat, a kasszák szerint van remény a fenntartható működésre, ha a jelenlegi tagok önkéntes alapon befizetnek az egyéni számláikra. Ahhoz, hogy nulla működési költség mellett legalább az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni az intézmények, a Stabilitás számítása szerint a tagoknak átlagosan legalább havi 14 ezer forintot kellene befizetniük az egyéni számláikra. Ennek a pénznek a 99,1 százaléka az egyéni számlákra kerül majd, ahol igen alacsony, mindössze 0,2 százalékos díjjal kezelik a felhalmozott vagyont, tehát a magánnyugdíj-pénztári tag egy rendkívül kedvező költségű rendszeres nyugdíjcélú megtakarításhoz juthat így hozzá.
Forrás: vg.hu, hir24.hu
Címkék: maradni, magánpénztár, vagy, menni, állami, gazdaság