A jövedelmek változásához a személyi jövedelemadó mellett több más módosítás (például a pótlékszámítás változása) is hozzájárulhatott, és talán ennek tulajdonítható, hogy még a közszférában is sokan számoltak be a kompenzáció ellenére bekövetkezett jövedelemkiesésről (25 százalék). A közszférában dolgozók mégis valamivel nagyobb arányban jöttek ki kedvezően a változásokból (bő negyedüknek nőtt a fizetése), a magánszférában dolgozóknak ugyanis csak 15 százaléka vett észre emelkedést, 30 százalékuk viszont a tavalyinál kevesebbet keres.

Ami az iskolai végzettséget illeti: az érettségivel nem rendelkező munkavállalóknak kellett a legnagyobb arányban jövedelemkiesést elszenvedniük, és alig egytizedüknek nőtt a fizetése, miközben a „nyertesek” aránya az érettségizettek körében kétszer, a diplomások körében pedig háromszor ekkora.

Nár az szja-fizetők többségének nincs 18 éven aluli gyereke, az új jövedelemadózás egyik célja az volt, hogy a gyermeket nevelő adózókat kedvezőbb helyzetbe hozza. Az eredmények azonban e téren nem mutatnak egyártelmű sikert: a gyermeket nevelők alig több mint negyedének nőtt legalább kicsivel a jövedelme. Igaz, még így is nagyobb arányban jártak jól a változásokkal, mint azok, akiknek nincs vagy már felnőtt a gyermekük.

Figyelemre méltó, hogy azoknak a válaszadóknak, akik jelentős jöveldelemnövekedést tapsztaltak, döntő többségben nincs (18 évesnél fiatalabb) gyermeke. Márpedig a jövedelem változása a korábban nagyarányú adócsökkentéssel kampányoló kormánypárt támogatottságát is befolyásolhatta: nem lehet véletlen, hogy a jövedelemcsökkenést elszenvedők körében a Fidesz-szavazók aránya csak 26 százalék, szemben az szja-fizetők összességében mért 41, illetve a teljes szavazókorú népességben mért 38 százalékkal. Az adóváltozással pórul járt csoporton belül az MSZP támogatottsága kétszer akkora (16 százalék), mint azok körében, akiknek nőtt vagy legalábbis nem változott a jövedelme, de a kedvezőtlenül érintettek legnagyobb része (42 százaléka) jelenleg egyik pártot sem támogatja.

A felmérést 2011. február 11-e és 15-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét.

A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően plusz-mínusz 2-6 százalék.

Forrás: NOL

Címkék: gazdaság