Az elmúlt hónapok időjárása azonban nem múlt el nyomtalanul. Sok helyen a tervezett vetésterület 10-20 százalékán nem voltak képesek vetni, hasonló arányban pedig az ár- és belvizek okoztak pusztítást. (Borsodban egyharmadnyi ez az arány.)
A táblák igen vegyes képet mutatnak: ahol nem volt vízborítás, a talajok nem telítődtek vízzel, ott szép a napraforgó, a kukorica, ahol a kelleténél több volt a víz, ott vagy kipusztultak a növények, vagy jelentősen elmaradtak fejlődésükben. Emiatt a növények egy része már virágzik, illetve címert hány, mások még csak éppen fél méteresek. Már ahol kilátszanak a gazból. Talán a gyomosodással lesz a legnagyobb gond az idei napraforgó és kukorica termesztésben, mert a sok eső miatt az időben kijuttatott gyomirtó szert lemosta, máshol pedig a permetezőgépekkel rá sem lehetett menni a táblákra.
Hasonló okok miatt a napraforgók jelentős hányadában már gombás fertőzések – például a diaporthe, sclerotinia - terjednek, melyek szabad utat adnak más kórokozóknak és kártevőknek – molylepkék -. A hét rendkívül meleg időjárása felgyorsítja a növények vegetációját, azonban a hőségnapok következtében lassan már károkra is lehet számítani.
Hazánkban az idei évben mintegy 527000 ha-on vetettek a gazdálkodók napraforgót, ami kevesebb az előző évinél. (537.000 ha) Ez annak is köszönhető, hogy a vetés időszakában az időjárás nem volt kegyes a szántó területeket művelő gazdálkodókhoz. A növények fejlettsége akár település szinten is rendkívül eltérő, több helyen nem kezdődött meg a növény virágzása. 2009 évben közel 2,4t/ha volt a termésátlag, az értékesítési ár 52-60eFt körül alakult tonnánként. Bár az idei évre javulnak a várakozások, azonban az év közbeni gyomirtási, növényvédelmi munkák szokatlan időjárás miatti késlekedése befolyásolhatja a termés mennyiségét is. A napraforgó esetében nagy segítséget és kölcsönös előnyöket rejtenek ha a vándor méhészek méhlegelőként a méhkaptárokat a napraforgó táblák közelében helyezik el.
Azon túlmenően, hogy a méhek kiváló gyűjtőhelyet találnak, - bár a napraforgó jobbára öntermékenyülő - a termés biztonsága, minősége is javul ez által. A jó napraforgó méhlegelő a család fejlődésére, fiasításra, és méztermelésre is lehetőséget ad. A mintegy 950 ezer méhcsaládból feltehetően 300 ezer méhcsalád vándoroltatása is folyhat. Szakmailag a 2 méhcsalád/hektáronkénti terhelés a javasolt, ami még a méhek ellátását is nagy biztonsággal garantálja. A gazdálkodóknak minden esetben figyelemmel kell lenniük a rovarirtó szerek ez időszakban történő alkalmazására, illetve e témakörben jelentős jogszabály változás is történt a közelmúltban.
A kukorica vetésterülete eléri az 1.200ezer ha-t, amely meghaladja a tavalyi évi vetésterület nagyságát, azonban a növények fejlődésére ugyan az elmondható mint a napraforgónál.
A termésátlag a tavalyi évben 6,4to volt hektáronként, míg az ár 26-30 ezer Ft körül alakult. Ez az idei évben már betakarításkor 35-40 ezer Ft-os tonnánkénti betakarítás kori termelői árra is számítani lehet.