A péntek esti elődöntőben a Csepel lesz az ellenfél, vasárnap este héttől pedig jöhet a döntő a Kecskemét vagy a Dunaferr ellen. A somogyiak először pontosan húsz éve nyertek kupát, az idei pedig már a 15. lehet a sorban... A kaposvári férfi röplabdacsapat sikerkovácsa, Demeter György 1992 májusában játszotta utolsó komoly tétmérkőzését, és az a találkozó rögtön bekerült a somogyi sport aranykönyvébe.

A Somogy SC néven szereplő együttes húsvétkor története során először hódította el a magyar bajnoki címet, májusban pedig, a szezonzáró összecsapáson első alkalommal szerezte meg a Magyar Kupa-trófeát. A kaposvári sikercsapat 1300 néző előtt lépett pályára a Szeged ellen. A fiúk az első szettet magabiztosan nyerték, a térfélcsere után viszont nagy küzdelemben egyenlített a Szeged. A folytatás már kellemesebben alakult, hiszen villámrajtot vett a Somogy SC, és végül 15:13 arányban jobbnak bizonyult. A negyedik szettben 14:7-nél már felállva tombolt a publikum, és néhány perc múlva kezdődhetett az ünneplés.
- Természetesen máig emlékszem erre a szezonra és erre a mérkőzésre is - mondta honlapunknak Demeter György. - Abban a szezonban még játékos-edzőként segítettem a csapatot, és több nagy mérkőzést vívtunk a szegediekkel. Más volt akkor a röplabda, mint napjainkban, és nem csak a nézőtér volt tele, hanem az emberek körbeállták a pályát is, és mindenki egy emberként akarta a győzelmet. Örülök neki, hogy részese lehettetem az 1992-es sikereknek, és remélem, hogy húsz év múltán ismét ünnepelhetünk majd a kupadöntő és a bajnoki döntő végén.
A végére pedig még egy érdekesség: egy évvel később, 1993-ban éppen a budapesti Fáy utcában rendezték a kupadöntőt, és a Szeged 3-0-ás győzelemmel vágott vissza a Kaposvárnak az egy évvel korábbi vereségért... Kaposvárról és Szegedről egyaránt százak keltek útra, hogy kiszurkolják kedvenceik sikerét. A kezdő sípszót ezer ember várta, aztán már csak a Tisza-parti drukkereknek volt okuk az örömre.
A Fino hívei most abban bíznak, hogy a Fáy utca ezúttal szerencsét hoz nekik. Utoljára ugyanis 2005-ben rendeztek kupadöntőt a somogyi megyeszékhelyen, azóta bárhol is volt a finálé, mindig a kaposváriak örülhettek a végén...

Most pedig idézzük fel az 1992-es diadalmenet pillanatait...

Húsvéti locsolás - pezsgővel

Az új szezonban Kaposvári Somogy SC néven folytatta szereplését a társaság, és a rajt előtt a dobogót, a rájátszás startjánál pedig már a magyar bajnoki cím megnyerését fogalmazta meg a nyolctagú vezetés. (Az új egyesület alakuló közgyűlésén a Kaposvári Somogy Sportklub elnökének Tárnai Zoltánt választották meg, az elnökségben pedig rajta kívül Sipos Attila, Kisiván István, Laszczik Iván, Gelle József, dr. Illés Attila, Tóth Dezső, valamint a csapat mindenkori edzője kapott helyet. Az egyesület költségvetése 11,7 millió forint volt, amelynek a 90 százaléka a megalakuláskor rendelkezésre állt.)
Az új évadra a merészebbek két aranyérmet terveztek, hiszen a Magyar Kupa elhódítása sem tűnt lehetetlennek. A kispadra újra Laszczik Iván ült le, a játékosok - Kántor Sándor, Demeter György, Pásztor Attila, Mészáros Péter, Radó Gyula, Vörös Károly, Czotter Csaba, Stefuik Csaba, Richardas Luksys és Nicolae Burus - pedig keményen készültek a pontvadászat utolsó szakaszára. A Törökországból hazatért Demeter és a sokszoros román válogatott Burus személyében két tapasztalt röplabdázó erősítette tovább a somogyiak sorait. Az előkészületi tornák és az őszi szezon eredményei már okot adhattak a derűlátásra, és a tavaszi idény közepétől tulajdonképpen már a rájátszásra összpontosított a társaság. Gyorsaság és pontosság jellemezte a csapatot, és a számos támadási variációt is megfelelően megvalósították a játékosok. A tíz játékos megtalálta a helyét az együttesben, és a feladó kivételével valamennyi posztra három ember közül választhatott Laszczik edző. A támadójáték csaknem kétharmada Kántor Sándorra épült, aki jól bírta a rá nehezedő nyomást.

Az első igazán nagy-nagy falat a Nyíregyháza elleni bajnoki elődöntő volt.  A Somogy SC az ötödik mérkőzésen, a 21. játszma végén csikarta ki a döntőbe jutást. A két együttes máig emlékezetes csatát vívott egymással: a Somogy SC Kaposváron alaposan megszenvedett a diadalért, a Nyírségben viszont kétszer is sima hazai győzelem született. Abdrahmanov szorgalmasan bombázta a kaposiak sorait, és bizony sok gondot okozott Demeteréknek. Ráadásul bátran próbálkoztak a felugrásos nyitásokkal, ami ugyancsak nehéz perceket okozott fiainknak. Érdekesség, hogy az elődöntő 21 játszmájából tizenkettőt a nyíregyháziak nyertek meg, mégsem kerültek fináléba. Persze, a röplabdasportban ilyesmi is megeshet... A Somogy SC dolgát megnehezítette Luksys makacs könyöksérülése, Kántor bokasérülése, Demeter több kisebb-nagyobb problémája és Burus családi gyásza. A Somogy SC azonban mindezt elviselte, és története során másodszor bejutott a döntőbe.
A helyzet azonban változott az egy évvel korábbihoz képest. Ezúttal a kaposváriak kezdhették otthon a három győzelemig tartó párharcot, és az Újpest helyett a Szeged várt rájuk. No, meg a csodálatos szurkolótábor, amely előtt egyszerűen nem volt szabad veszíteni. Nem is lehetett...

A finálé a már megszokott koreográfia szerint zajlott: mindkét fél hozta a hazai meccseit, így az ötödik összecsapásra maradt a döntés. A kaposvári városi sportcsarnokban annyi ember zsúfolódott össze, amennyit talán azóta sem láthattunk. A mérkőzés előtt két órával már szinte nem is volt szabad hely, így a karzaton is, illetve a küzdőtér mellett is egymást érték az emberek. A gombostű-hasonlat tálcán kínálta magát, annyian voltunk.
Ráadásul húsvét vasárnapját írtunk, így méltán szerettünk volna locsolni a találkozó után - de ezúttal már pezsgővel. A csaknem kétezer néző fantasztikus hangulatot teremtett már a bemelegítés idején. Laszczik edző a felugrásos nyitásokban és a közönségben bízott, a szegedi Nyári mester pedig csak mosolygott. Az egy évvel korábbi kilencedik hely után ő már az ezüstéremmel is teljes mértékben elégedett lehetett volna.
A meccsen aztán villámrajtot vett a Somogy SC. Luksys blokkja jelentette az első pontot, az alföldiek csak 6-0 után tudtak először szóhoz jutni. 8-1-nél már kockáztatniuk kellett, de szinte semmi nem sikerült nekik. 17 perc alatt 15-2 arányban nyert a kaposvári gárda. Állva tombolt a közönség, és várta a folytatást.
Egy bajnoki döntő azonban már akkor is keményebb dió volt egy átlagos mérkőzésnél. A térfélcsere után hiába vezetett már 7-1-re a Somogy SC, fordított a Papiron SC, és az első ütő szerepkörébe került Rácz László vezérletével a szettet is nyerték 12-re.
A házigazdák azonban nem törtek össze, és a kis megingás után újra magabiztos játékkal rukkoltak elő. Mészáros Péter, Demeter, Kántor, Luksys és Burus szinte egymást múlta felül, a publikum pedig a győzelem felé hajszolta a fiúkat. Félelmetes és egyben felemelő érzés volt. 12-1-ről ugyan még felzárkózott a Szeged, a vége azonban 15-7 lett, és már csak egy szett hiányzott az álom beteljesüléséhez.

Hol volt még a vége... Csaknem huszonöt perc kellett a végjifejlethez, a határtalan örömhöz. 18 óra 39 perckor alakult 14-9-re az eredmény, aztán Pethő ütését Demeter Gyuri egyedül hatástalanította, és a labda a vendég térfélre vágódott.
15-9, 3-1, MAGYAR BAJNOK A KAPOSVÁRI SOMOGY SC.
Ami utána történt, azt már nagyon sokan megpróbálták leírni. Még többen elmesélték, de csak az tudja igazán átérezni, aki ott lehetett. Pezsgő, petárda, örömkönnyek, bajnokavatás... Sinka László, a Magyar Röplabda-szövetség főtitkára adta át a najnoki trófeát Demeter György csapatkapitánynak, majd mindenki megkapta az aranymedált. Erdős Tibi, a sportcsarnok munkatársa is készült, így a Himnusz is felcsendülhetett. A meghatott közönség együtt énekelt a meghatott győztesekkel. Az ünneplés hajnalig tartott.
Kaposváron 1992-ben bajnokcsapat született.

1992. április 19.
Bajnoki döntő, 5. mérkőzés
Kaposvári Somogy SC - Szegedi Papiron SC 3-1 (2, -12, 7, 9)
Kaposvár, 1800 néző. V.: Herpai, Ferenczy.
Kaposvár: MÉSZÁROS (2+2), DEMETER (10+6), Pásztor (1+2), KÁNTOR (26+5), LUKSYS (9+9), BURUS (6+6). Csere: Radó (4+3), Czotter (0+1). Edző: Laszczik Iván.
Szeged: LAPSIN (1+2), VÁMOS (9+3), Hulmann (16+6), Petheő (3+2), RÁCZ (11+3), Csíkos (12+3). Csere: Voronkov (6+1), Polgár (-). Edző: Nyári Sándor.
(A játékosok neve után zárójelben a kiharcolt nyitásjogok száma és a szerzett pontok száma szerepel.)
Az eredmény alakulása. I. játszma: 6-0, 6-1, 8-2, 15-2 - 17 perc. II. játszma: 4-0, 4-1, 7-1, 7-8, 8-10, 9-12, 10-14, 12-14, 12-15 - 27 perc. III. játszma: 0-1, 12-1, 12-3, 14-3, 14-7, 15-7 - 22 perc. IV. játszma: 2-0, 7-1, 9-2, 11-4, 12-7, 13-9, 15-9 - 25 perc.

És még nem volt vége a diadalmenetnek!
Egy hónappal a bajnoki cím megnyerése után a Barcsi Parkett Magyar Kupa első helyéért mérte össze erejét a két csapat a kaposvári sportcsarnokban. A Somogy SC a legjobb 16 között kapcsolódott be a kupaküzdelmekbe, és előbb a Kazincbarcikát, majd a Csepelt búcsúztatta. Az elődöntőben a Nyíregyháza Bim-Trade volt az ellenfél, és Kántorék három játszmában győztek. A fináléban a Szegedi Papiron SC várt fiainkra. Az alföldiek a Tungsram, a Szolnok és a Vasas legyűrésével jutottak el a döntőig.

A bajnokságban kilenc alkalommal találkozott egymással Kaposvár és Szeged együttese, és a tizedik összecsapás is igazi izgalmakat tartogatott az 1300 fős közönség számára. A bajnokcsapat jó hangulatban, sérültek nélkül készülődött az 1991/92-es küzdelemsorozat utolsó meccsére. Az első szettet magabiztosan nyerték a hazaiak, a térfélcsere után viszont nagy küzdelemben egyenlített a Szeged. A folytatás már kellemesebben alakult, hiszen villámrajtot vett a Somogy SC, és végül Kántor két szép megmozdulása nyomán 15-13 arányban jobbnak bizonyult. A negyedik szettben 14-7-nél már felállva tombolt a publikum, de a Papiron még négy pontot begyűjtött. Kántor Sanyi aztán pontot tett a csata végére: ütése a csongrádi sáncról a pályán kívülre vágódott, így a bajnoki cím után a kupát is megszerezte Kaposvár férfi röplabdacsapata. A becses trófeát Sinka László, a Magyar Röplabda-szövetség főtitkára adta át, Szabados Péter polgármester pedig félmillió forint jutalomban részesítette az aranyfiúkat. A végén pedig - a bajnoki döntőhöz hasonlóan - felcsendült a Himnusz.
A bajnoki arany után a Magyar Kupa is Somogyországba került.

1992. május 17.
Magyar Kupa döntő
Kaposvári Somogy SC - Szegedi Papiron SC 3-1 (5, -13, 13, 11)
Kaposvár, 1300 néző. V.: ifj. Kiss, Horváth Gy.
Kaposvár: Burus, MÉSZÁROS, DEMETER, LUKSYS, Pásztor, KÁNTOR. Csere: Radó, Czotter, Vörös, Stefik. Edző: Laszczik Iván.
Szeged: CSÍKOS, Lapsin, Vámos, RÁCZ, Melkvi, Petheő. Csere: VORONKOV, Polgár, Hulmann. Edző: Nyári Sándor.
Az eredmény alakulása. I. játszma: 0-3, 10-3, 10-4, 14-4, 14-5, 15-5. II. játszma: 0-2, 1-4, 2-6, 4-6, 4-10, 9-10, 9-14, 13-14, 13-15. III. játszma: 1-0, 1-1, 7-1, 7-7, 8-7, 8-9, 14-9, 14-13, 15-13. IV. játszma: 0-1, 1-1, 1-4, 3-5, 3-6, 9-6, 9-7, 14-7, 14-11, 15-11.

A BAJNOKCSAPAT TAGJAI: Nicolae Burus, Czotter Csaba, Demeter György, Richardas Luksys, Kántor Sándor, Mészáros Péter, Pásztor Attila, Radó Gyula, Stefik Csaba, Vörös Károly. Edző: Laszczik Iván.

(részlet Orosz Ferenc Ötödször a csúcson című, 1999-ben megjelent könyvéből.)

Címkék: sikerkovács, Demeter György, Magyar Kupa, Fino, röplabda, sport