A törvény alkotói sokat remélnek attól, hogy az ősztől bevezetik a mindennapos testedzést az általános iskolák alsó tagozatán.
Nem kell feltalálnunk a melegvizet a sportfinanszírozás átalakításánál...
Vagyis nincs új a nap alatt, de a változásokra szükség van - ez hangzott el az új sporttörvény-tervezet szakmai vitáján. Az egyik fő cél, hogy világos és átlátható legyen a pénzek mozgása. Ennek érdekében egycsatornás finanszírozási rendszert alakítanak ki. A másik fontos gondolat, hogy a sport a civileké legyen, és erős, egységes irányítás alá kerüljön.
- Azt, amit a kormány korábban maga alá gyűrt, visszaadjuk a társadalomnak, vagyis az öt köztestületből egyet csinálunk - mondta Bánki Erik az Országgyűlés Sport- és Turizmusbizottság elnöke. - Úgy gondoljuk, hogy rengeteg költséget meg tudunk takarítani, amit feleslegesen kifizetnek. A megtakarítások közvetlenül a sportban maradnak.
A tervezet szerint a Magyar Olimpiai Bizottság lesz a magyar sport első számú irányítója. A törvény alkotói szeretnék rendezni a különböző sportterületek helyzetét is. A szabadidősport középpontba kerül: az a cél, hogy 900 ezerről 2 millióra növeljék a rendszeresen testmozgást végző magyarok számát.
- Szélesebb lesz a szabadidősport bázisa, több lesz az igazolt versenyző, és segíti, hogy szeptembertől bevezetjük a mindennapos testedzést, ami azt jelenti, hogy az alsó tagozaton hetente három délelőtti testnevelés óra és két délutáni sportfoglalkozás lesz - tette hozzá Bánki.
Az új törvénytől sokat várnak a sportban dolgozó szakemberek.
- Akkor lesz jó a sporttörvény, ha az óvodás kortól a nyugdíjasokig átfogóan mindenkit érint, szabályozza a sport lehetőségeit, és az egyszerű ember is ki tudja olvasni belőle, ami rá vonatkozik - fogalmazott Czerpán István a Pécsi VSK elnöke.
Napjainkban az egyesületek és a sportlétesítmények legfőbb fenntartói az önkormányzatok. A helyiek ezen a területen is segítséget várnak a döntéshozóktól.
- Nyolcezer sportlétesítménye van az országnak, és csak öt százalékának fenntartását vállalja az állam, a többit önkormányzatok működtetik. Fontos lenne, hogy az államtitkárság is foglalkozzon ezekkel a feladatkörökkel - véli Vári Attila olimpiai bajnok vízilabdázó a PSN Zrt. vezérigazgatója.
Az öt látványsport, a labdarúgás, a kézilabda, a vízilabda, a kosárlabda és a jégkorong képviselői a legfrissebb hírek szerint révbe érhetnek. Brüsszel igent mondott, így a társasági adókedvezmény révén komoly forrásokhoz juthatnak majd a jövőben.
Címkék: sporttörvény, Bánki Erik, finanszírozás, látványsport, vízilabda, sport