A szigetvári születésű sportember a Pécsi VSK csapatában kezdte pályafutását, és 1964-ben került katonaként a Kaposvári Honvédhoz. Csapatával NB II-es bajnoskágot nyert, majd az NB I B-ben futballozott, ezután pedig leigazolta a fénykorát élő Budapesti Vasas. A technikás középpályás tagja lett annak a szűkebb keretnek, amely Chilében, 1967-ben megnyerte a Hexagonal tornát. Egy évvel később hazatért Pécsre, a Dózsa élvonalbeli együttesében folytatta, és az UEFA kupában a 16 közé jutott. 1973 nyarán mondott igent a Mathesz Imre vezette Kaposvári Rákóczi hívásának, és előbb második, majd első helyet ért el az NB II-ben. Tartós sérülése miatt már nem szerepelt az NB I-et kiharcoló csapatban, amelynek előbb technikai vezetője lett, majd a klub létesítményvezetőjeként dolgozott. Kaposvári edzői munkássága a Honvédhoz kötődik: 1983 és 1994 között irányította a csapatot az NB II-ben és az NB III-ban, egyik nagy sikere egy 1992-es olaszországi utánpótlástorna megnyerése volt. Köves László napjainkban is rendszeres látogatója volt a Rákóczi mérkőzéseinek.
Fia, Roland a Siófok és a Rákóczi labdarúgója volt, jelenleg a Rákóczi Stadion létesítmény-igazgatója.

Köves Lászlóra egy 2007-ben készült televíziós anyag írott változatával emlékezünk. Nyugodjék békében.


A kitüntetett sportember

A Magyar Sportért Emlékérem arany fokozatával gazdagodott a korábbi kaposvári labdarúgó és edző, Köves László. A sportember ma már nem aktív résztvevője labdarúgásunknak, de figyelemmel követi Kaposvár és a megye futballját.

Köves László a Pécsi Dózsa játékosaként lett NB I-es futballista, később a Vasas színeiben ért a csúcsra, a fővárosiakkal járt Dél-Amerikában is. Edzőként szinte összeforrt a neve az egykori Honvéd Táncsics gárdájával.
- Az elmúlt évekre szívesen emlékszem vissza, több, mint 10 évig álltam a Táncsics csapatának élén, többnyire jól szerepeltünk és szép emlékeket őrzök, a kitüntetésnek örülök, de gondolom, a korral is járt hogy ezt én kaptam.
A katonacsapatok hátránya, hogy folyamatosan változik a garnitúra, így nehéz egységet kovácsolni. Köves László mégis sikeres tudott lenni a Táncsiccsal.
- A lényeget el kellett kapni, én nem tudtam fél év alatt futballistát faragni valakiből, ennélfogva hajtani, küzdeni kellett megtanítani, gondolom, ezért volt, hogy általában jobban szerepeltünk.
A Magyar Sportért Emlékérem arany fokozata sok év munkáját rejti, az elismerés egyébként nagyon meglepte az egykori trénert. Az egykori sikerek és kudarcok helyszínére ma már nem lehet ráismerni, a Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia igyekszik méltóan képviselni névadóját. A kollégium igazgatója, Márton József örömmel mutatta a műfüves létesítményt kollégájának.
A centerpályán sok meccset izgult végig Köves László, ám ma már nem ülne le a kispadra.
- Hiányozni hiányzik, de mivel nekem volt egy komolyabb műtétem, ezért idegeskednem nem szabad.
Köves László tehát ma már csak szurkolóként szorít a kaposvári futballért, és bízik benne, hogy az utánpótlásba fektetett munka a jövőben is kamatozik majd.

Kapos Televízó, 2007. 09.16.

Címkék: Köves, László, gyász, vasas, Rákóczi, sport