Az államnak jutott volna a MotoGP pálya vesztesége

A Fővárosi Bíróság a sávolyi motorversenypálya a beruházók által nyilvánosságra hozott megvalósíthatósági tanulmányának eredetileg kitakart részeinek nyilvánosságra hozatalát rendelte el 2010. április 22-én a TASZ és Bodoky Tamás újságíró által az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) ellen indított perben. A jelek szerint nem véletlenül rejtegették a kérdéses adatokat: a közpénzek pazarlásának példátlan lehetőségét próbálták a szerződéses konstrukcióba beépíteni – számolt be a TASZ.

A Fővárosi Bíróság ítéletéből kiderül, hogy a szerződéstervezetbe belefoglaltak egy opciós megállapodást, amelynek értelmében a kizárólagos állami tulajdonú Magyar Turizmus Zrt.-n keresztül az állam öt éven belül megvásárolhatta volna az adósságokkal terhelt versenypályát a beruházást MFB-hitelből finanszírozó befektetőcsoporttól. A jövedelmet biztosító üzemeltetési jogok azonban a túlnyomórészt magántulajdonban lévő cég kezében maradtak volna ezután is. Nem fűztek indokolást az opciós megállapodáshoz, ezért kérdéses, hogy pontosan milyen feltételek esetén élt volna a vételi jogával a Magyar Turizmus Zrt., azonban könnyen megtörténhetett volna, hogy a magyar állam a saját maga felé fennálló adósságot vásárolja meg.

Mint emlékezetes, az eredeti tervek szerint a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül az állam 15 milliárd forint hitelt biztosított volna a versenypálya megépítéséhez, és a Magyar Turizmus Zrt.-n keresztül további 20 milliárd forintot a MotoGP jogdíjakra. A TASZ cikke szerint, amennyiben a Magyar Turizmus Zrt. öt éven belül élt volna vételi jogával, úgy a pálya tulajdonosa mellett a 15 milliárdos hitel törlesztése is az állami céget terhelhette volna. A pénzügyi manőver eredményeképp a magyar állam egyik 100%-os tulajdonú cége a magyar állam 100%-os tulajdonú bankjának tartozott volna milliárdos összeggel, miközben az igazi nagy profitot jelentő versenyrendezési és pályaüzemeltetési jogok a többségi magántulajdonban lévő cégeknek termeltek volna.

A motorverseny-pályáról szóló megvalósíthatósági tanulmányt a beruházó cég a közvélemény és civil szervezetek nyomására 2010. februárjában hozta nyilvánosságra, de egyes részeket önkényesen kitakartak. Ezért a TASZ és Bodoky Tamás, az Index oknyomozó újságírója a Magyar Fejlesztési Bank ellen pert indított a teljes dokumentum nyilvánosságra hozataláért. A bíróság megállapította, hogy az opciós megállapodás a Magyar Turizmus Zrt.-re vonatkozik, amely cég állami tulajdonban van, „ezért gazdálkodásának átláthatósága közérdek.

Ez a szerződéses klauzula a beruházás tervezett jövőjére vonatkozik, amelynek ismerete egyértelműen a tervezett üzlet egyik stratégiai eleme, a felhasználandó közpénzek megtérülését érintő részlet, ezért egyértelműen közérdekű adat.” Az „Opciós megállapodás” elnevezésű pont arról rendelkezik, hogy a Magyar Turizmus Zrt. és a Sávoly Termálcentrum Kft. között létrejött szerződés alapján a Sávoly Termálcentrum Kft. jogot biztosít a Magyar Turizmus Zrt.-nek a versenypálya megvételére, a megegyezett időponthoz képest öt év időtartamon belül. Az opciós vételár az ingatlanra vonatkozó értékeléstől függően kisebb vagy egyenlő lesz 25 millió forinttal. A megállapodás alapján a Magyar Turizmus Zrt. hozzájuthatott volna a versenypálya infrastrukúrához a kapcsolódó hiteltörlesztési kötelezettséggel együtt, amellett, hogy az üzemeltetőnek joga lett volna ellenszolgáltatás nélkül üzemeltetni a versenypályát 20+5 évig.” – áll a Fővárosi Bíróság ítéletében.

Emlékezetes szála a sávolyi botránynak, hogy a kirobbanása után nem sokkal a Magyar Turizmus Zrt. korábbi elnöke egyes sajtóértesülések szerint a beruházással összefüggő okok miatt lemondott.