Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszédében kiemelte: a második világháború után 80 évig a világban erőegyensúly létezett, és ez az időszak "nekünk, magyaroknak két részből állt". Volt az első 45 év, amikor "az angolszászok odaadtak bennünket a szovjet kommunistáknak - zárójel: akkor még nem voltak olyan finnyásak az oroszokra, mint manapság -," és volt a második, eddig 33 év, amikor "szabadon, katonai megszállás, Szovjetunió és kommunisták nélkül élhettünk."

A kormányfő szerint a jelenlegi világpolitikai folyamatok Ázsiának és Kínának kedveznek, legyen szó gazdaságról, technológiai fejlődésről vagy éppen katonai erőről. "Kína teljes nagyhatalmi öltözetben áll előttünk" - fogalmazott. Van civilizációs hitvallása, ő a világegyetem központja, van távlatos terve újra naggyá tenni Kínát, van középtávú programja, visszaállítani azt a dominanciát Ázsiában, amely megvolt, mielőtt megjött volna a Nyugat.

Az Európai Unió helyzetére áttérve Orbán Viktor azt mondta: az a benyomásunk alakulhat ki, hogy szorongás gyötri és bekerítve érzi magát. Szerinte az Európai Unió jól látja magát, egy gazdag és gyenge unió, amely lázadozó világot lát maga körül, "zavaros lárma, régi sérelmek, sok éhes száj, óriási fogyasztás" - sorolta és kitért az Európába indulni készülő milliókra. Rámutatott: a Nemzetközi Valutaalap országlistája azt jelzi 2030-ra, hogy az első tízből kiesik a ma még ott lévő Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország, és a ma negyedik Németország a tizedik helyre csúszik vissza. Ez a realitás - összegzett, hozzátéve: a félelem, a bekerítettség érzés az Európai Uniót az elzárkózás felé tereli, megijedt a versenytől. Az uniót egy kiöregedett boxbajnokhoz hasonlította, aki mutogatja a bajnoki öveit, de többet már nem akar bemenni a szorítóba. Mindebből egy gazdasági, politikai és kulturális gettóba való zárkózás következik, amit leválasztásnak nevez az unió - mondta a kormányfő.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (k) előadást tart a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2023. július 22-én. Mellette Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke (b) és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (j). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (k) előadást tart a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2023. július 22-én. Mellette Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke (b) és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (j). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor azt is mondta: a magyar alkotmány abból indul ki, hogy "van egy hely, ami a miénk, az otthonunk", van egy közösség, "ami a miénk, ez a nemzetünk", és van egy "életrend, ami a miénk, és ez a kultúránk és a nyelvünk". Ezért a szellemi kiindulópont az alkotmányban úgy fogalmazható meg, hogy "az emberi életben azok a legfontosabb dolgok, amiket egyedül nem lehet megszerezni."

A békét, a családot, a barátságot, a törvényt és közösségi szellemet, sőt a szabadságot sem lehet egyedül megszerezni, mert "az az ember, aki egyedül van, az nem szabad, hanem magányos". Az összes jó dolog az életben a másokkal való együttműködésen alapul, és "ha ezek az életünk legfontosabb dolgai", akkor ezeket kell védelmezni a társadalomnak és a jogrendszernek - mondta.

Szerinte "nem döntöttünk rosszul" 2011-ben, amikor "a többi európai alkotmánytól különböző magyar nemzeti keresztény alkotmányt megalkottuk", mert azóta "itt van a nyakunkon a migrációs válság, amiről jól látható, hogy liberális alapon nem lehet kezelni, és itt van egy LMBTQ-gender hadjárat, amelyről kiderült, hogy csak közösségi, gyermekvédelmi alapon lehet visszaverni".

"A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt, hajrá Magyarország, hajrá magyarok!" - zárta beszédét Orbán Viktor.

Címkék: Tusványos, miniszterelnök, Orbán Viktor, Erdély, kormányfő, Magyarország, politika