Magyar kezdeményezésre a NATO is segítségül szolgál a migráció elleni küzdelemben - mondta szombaton a magyar sajtónak nyilatkozva Orbán Viktor miniszterelnök, miután részt vett az Észak-atlanti Tanács kétnapos, a varsói NATO-csúcson tartott tanácskozásán.
A kormányfő közölte: Magyarország azt akarta elérni, hogy a szövetség "vonódjék be az illegális migráció megállítását célzó európai erőfeszítésekbe".
"A magunk oldalára állítottuk a NATO-t: (...) kimondtuk, az illegális migrációt meg kell állítani, a külső határokat meg kell védeni, az ellenőrzés nélküli beáramlás nemcsak civil, hanem katonai biztonsági kockázatot is hordoz" - mondta Orbán Viktor, hozzátette: a NATO-nak érdeke, hogy ez a jelenség megszűnjön, és ezért a NATO bizonyos képességeket mozgósít is.
A minsizterelnök a magyar sajtónak nyilatkozva arról is beszélt, hogy a NATO-Oroszország megállapodás megsértése nélkül kell megerősíteni "a keleti szárny" védelmét. Orbán Viktor kifejtette: miután a közép-kelet-európai országok beléptek az észak-atlanti szövetségbe, éveken át vita tárgyát képezte, hogy csupán a tagság mellett "maradunk, vagy továbbmegyünk, és a NATO-katonai képességeket is telepítjük. Senki nem akarta úgy biztonságba helyezni Közép-Európát katonailag, hogy közben ellenségünkké tesszük Oroszországot. A korábbi NATO-Oroszország megállapodásokat nem rúgjuk fel, mégis néhány közép-európai országban rotációban, de folyamatosan katonai jelenlét lesz, és néhány másik országban, így Magyarországon is katonai vezetési pontot helyezünk el" - hangsúlyozta a miniszterelnök.
Magyarország szempontjából kiemelten fontos a déli szomszédság stabilizálása a bevándorlási hullám visszaszorítása érdekében, ezért az ország igyekszik hozzájárulni a térség stabilizálásához - mondta Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter szombaton az MTI-nek.
Szijjártó Péter kifejtette: szombaton a NATO-csúcson elsősorban a déli kihívásokkal foglalkoznak, hiszen a szövetséget nemcsak keletről, hanem délről is komoly kihívások érik. A déli kihívások közvetlen hatással vannak Magyarország biztonságára, mivel "Európa déli szomszédságában destabilizált környezetből, destabilizált térségekből érkezik a legtöbb bevándorló" ide - mondta, majd hozzátette: a déli helyzet az egyik legfőbb oka az Európára, illetve Magyarországra háruló bevándorlási nyomásnak.
A tárcavezető szerint: Magyarország szempontjából kiemelten fontos a déli szomszédság stabilizálása a bevándorlási hullám visszaszorítása érdekében. Ezért úgy döntöttek, hogy Magyarország fenntartja a katonai jelenlétét 2016 után is Afganisztánban - mondta. Közölte: jelenleg 101 katonánk szolgál az országban, és ezt a jelenlétet fenntartják.
Arról is döntöttek, hogy 2020-ig fenntartják az afganisztáni biztonsági erők fejlesztésére fordítandó pénzügyi támogatást is, amely évente 500 ezer dollárt jelent. Magyarország együttműködik továbbá a jordániai és iraki hadsereg kapacitásainak fejlesztésében is, a magyar honvédség képezi ki a katonákat robbanóeszközök felderítésére - mondta. Az első iraki kontingens novemberben érkezik Magyarországra, hogy megkapja a kiképzést, a magyar kiképzőtisztek pedig a jövő év elején utaznak Jordániába.
A külügyminiszter kitért arra: jordániai kollégájával egyetértettek abban, hogy közös célként kell kitűzni, hogy a menekültek a lehető legközelebb maradjanak az otthonukhoz és ne jöjjenek át Európába. Ezért Magyarország azt szorgalmazza, hogy az EU nyújtson támogatást a már több mint egymillió szíriai menekültről gondoskodó Jordániának, hogy ipari fejlesztési övezetek jöhessenek létre, ahol őket foglalkoztathatják, így a szülőhazájukhoz közel maradhatnak - magyarázta.
Címkék: bevándorló, NATO, külügy, munkavállaló, politika