Bíró Zsolt az MPP politikusa a Hargita megyei Szentegyházán az 1849. október 6-án mártírhalált halt aradi vértanúk emlékére szervezett megemlékezésen vett részt és mondott beszédet. Kifejtette: az autonómia jár a romániai magyaroknak, hiszen "nem vagyunk sem kevesebbek, sem alávalóbbak román honfitársainknál vagy Európa más nemzeténél".
Felidézte, hogy tavaly szeptember 11-én, a katalánok nemzeti ünnepén Barcelona utcáin másfélmillió ember követelte a függetlenséget.
"Nem kell őket logisztikailag mozgatni, nem kell szónoki emelvény, ahová csak a kiváltságosak ülnek, ahonnan csak előzetes egyeztetések során kialakított, avagy kialkudott forgatókönyv szerint szólalnak meg a hatalmasságok, de legfőképpen nem kapkodja a fejét ijedten a lojalista párt politikai felelőse, attól tartva, hogyan számol el Bukarestben mindezzel" - mondta Biró Zsolt, aki szerint "Erdélyben is ezt a forgatókönyvet kell alkalmazni".
Emlékeztetett arra, hogy október 27-én a székelyek "nagy menetelésével" akarnak nyomatékot adni az egységes, önálló, autonóm Székelyföld követelésének. Mint mondta, ezen a megmozduláson mindenkinek ott a helye, mert "gyerekeink jövője múlik azon, hogy ma hogyan lépünk fel jogainkért" - mondta az MPP elnöke.
Időközben ezrek emlékeztek vasárnap délben Aradon az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 164 évvel ezelőtt kivégzett tábornokaira az emlékükre állított Szabadság-szobor mellett. A megemlékezésen felszólaló Hende Csaba honvédelmi miniszter kijelentette: "Senki sem lehet szabad, ha a mellette élő nem szabad". Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hangsúlyozta: "nem lesznek kevésbé szabadok a románok, ha a magyar nemzeti közösség jogos szabadságigényét kielégítik".
Kelemen Hunor a mai napig érthetetlennek tartotta, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) miért nem lehet elfogadni a magyar oktatási részlegek beindítását. "Nem értjük, hogy amennyiben a magyar diákok anyanyelvükön tanulnak, az hol csorbítja a románok érdekeit, szabadságát, boldogságát? Meg kellene már végre érteni, hogy nem akarunk senkitől semmit elvenni, csupán azt mondjuk, hogy legyen szabadságunkban eldönteni, milyen nyelven akarunk tanulni, legyen egyenlő esély mindenki számára" - fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ elnöke szerint az is érthetetlen, hogy miért irritál még mindig egyeseket a nemzeti, közösségi szimbólumok szabad használata. "Aki ettől bennünket megfoszt, az semmit sem értett meg a történelemből. (...) Aki azt gondolja, hogy el lehet bennünk fojtani a szabadság iránti vágyat, el lehet tiporni lelkünkben azt az eszmét és azokat az értékeket, amelyekért küzdünk, az 1849 hóhérainak az utódja, az elnyomók e századi katonája" - fogalmazott Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke szerint a vértanú tábornokok is egy olyan hatalomnak voltak az áldozatai, amely nem nézte jó szemmel a nemzeti önrendelkezési törekvéseket, és nem bírta elfogadni a szabadságszerető népek óhaját.
Emlékeztetett arra, hogy voltak, akik évekkel ezelőtt a Szabadság-szobor visszaállításától is féltek. Hozzátette, ma is sokakban keltenek félelmet a magyarság jogos kérései. "Ne féljetek, mert amit mi kérünk, azt nem tőletek akarjuk elvenni" - üzente a románságnak az RMDSZ elnöke.
A szabadság egyetemességét állította beszéde középpontjába a Kelemen Hunor után felszólaló Hende Csaba is. Meg is említette: a magyar kormány képviselője és az RMDSZ elnöke akár egymás beszédét is elmondhatta volna Aradon.
"Senki sem lehet szabad, ha a mellette élő nem szabad. Nem élhetünk szabadon, ha a mellettünk élő nem használhatja az anyanyelvét, ha nem imádkozhat, nem álmodhat szabadon, nem dönthet a sorsa fölött szabadon" - jelentette ki a magyar honvédelmi miniszter.
Hende Csaba szerint a vértanúkra való emlékezés a magyar-román összefogás egykor elszalasztott lehetőségére is emlékeztet. "A testvérháború lezárása és a kölcsönös bizalmatlanság eloszlatása után csak végzetesen későn, 1849. július 14-én tudott megegyezni a magyar kormány a románsággal. Akkor a jóakarat elkésett, a hadi helyzet már megfordíthatatlan volt" - idézte a 164 évvel ezelőtti történéseket.
A miniszter megemlítette, hogy az ellentétektől terhes 20. század után Románia és Magyarország ma szövetségesként dolgozik együtt a NATO-ban. "Románia gyarapodása, fejlődése és erősödése magyar nemzeti érdek is" - fogalmazott a miniszter. Hozzátette, ma a két ország közös célja, hogy a határ menti régió két oldala ismét összefonódjon gazdaságilag, kulturálisan. "Szeretnénk Romániát a schengeni övezetben üdvözölni, és autópályán utazni Szegedtől Aradig" - jelentette ki Hende Csaba.
A miniszter úgy értékelte, hogy az 1848-49-es események során egy új magyar nemzet született, "olyan nemzet, amely a szabadság útján jár, és minden tagja összetartozik". Hozzátette, a közös szabadságban való egység tudatát a katonai erő sem tudta elvenni. Emlékeztetett arra, hogy az Aradon kivégzett tábornokoknak nagy része volt a nemzet első honvédseregének a felállításában, és hogy ez a "sebtében megszervezett haderő a világ legjobb hadseregének is méltó ellenfele tudott lenni".
Az aradi Szabadság-szobornál rótta le kegyeletét a vértanú tábornokok előtt Schmitt Pál volt köztársasági elnök és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is. A megemlékezésen a szélsőségesen nacionalista Noua Dreapta (Új Jobboldal) román szervezet mintegy harminc szimpatizánsa óriás románzászlót feszített ki a téren. A polgármesteri hivatal korábban elutasította a szervezet térfoglalási kérését.
forrás: MTI, fotó: Ujvári Sándor (MTI)
Címkék: autonómia, erdályi, szabad, székely, magyar, politika