Orbán Viktor tizenötödik országértékelő beszédében, a Millenáris Teátrumában – miután nagy taps közepette a színpadra lépett – azt mondta, talán az volna a legjobb, ha hagyná, hogy értékelje az elmúlt év, 2012 saját magát, „úgyis felszaporodtak a kalandos kedvű kísérletezők” – utalt nyilvánvalóan Gyurcsány Ferencre és Bajnai Gordonra, akik szintén tartottak évértékelést.

A tapsokkal megszakított országértékelése során a miniszterelnök nagyrészt nem is a 2012-es esztendőről, hanem a 2010-es korszakváltásról, a magyarság történelmének húszéves szakaszolásáról beszélt, és a „nagy műveket” is meghatározta. A világraszóló közös művek – honfoglalás, Szent István keresztény államalapítása, az 1848-as forradalom, az 1956-os forradalom – felsorolása után közölte: úgy áll a helyzet, hogy most ismét közös nagy mű van születőben.

„Szerényen, csendesen, a számunkra felérhetetlen elődök iránti tisztelet hangján kell ezt mondanunk, de mondanunk kell”: a hazánk az elmúlt száz évben ritkán volt ura önmagának, legtöbbször kényszerpályán mozgott, kiszolgáltatva a nagyhatalmak akaratának, nemzetközi-gazdasági pénzügyi körök és bankok érdekeinek, „megtanultunk kicsik lenni, szőnyeg alatt kushadva, lehajtott fejjel, félrenézve létezni”. De – folytatta Orbán Viktor – 2010-ben fordulóponthoz értünk, és elhatároztuk, hogy Magyarországon azok boldogulnak, akik reggel felkelnek, és megkeresik azt, amire szükségük van.

Szerinte 2010 előtt arra ösztönözték az embereket, hogy „hitelekből éljék fel a saját jövőjüket”, ne dolgozzanak, „hanem segélyből éljenek”. Évekig több pénzt lehetett összeszedni segélyből, mint munkából. Kész őrület! – háborodott fel a miniszterelnök.

Aztán végre, 2010-ben Magyarország a saját kezébe vette a sorsát, mi magyarok kezdtük azt csinálni, ami a saját érdekünk. Nem hallgattunk többé a fogadatlan prókátorok tanácsaira, udvariasan, „mégiscsak egy polgári párt volnánk”, de határozottan figyelmen kívül hagytuk azokat. Ezen a ponton a miniszterelnök arra figyelmeztette hallgatóságát, a gyengeség nem válasz semmire, és szerinte 2010-ben „épp ideje volt, hogy megfogadjuk a Mester leggyakoribb intését, ne féljünk”. Hiába dúl 2008 óta válság, örököltünk adóssághegyeket, gazdasági és szociális romokat, nem hagytuk, hogy a gyengeség erőt vegyen rajtunk. „Aki fél, azt megharapja a kutya, ledobja a ló, sőt még a roller is, gyáva népnek nincs hazája, és szövetségese sincs” – állította. Ennek alátámasztására "Márai tanítását" idézte, miszerint "a világhoz nem alkalmazkodni kell, nem újrarendezgetni a dolgokat, hanem a világhoz hozzá kell adni mindig." Itt azonban hibázott, mert az idézet nem Márai Sándortól, hanem Ottlik Gézától származik.

Orbán Viktor azt mondta, a magyarok 2010-re belátták, hogy a folyamatos igazodás, az alázatos alkalmazkodás, a gyengeség nem megoldás, ezért jött létre Európa egyetlen kétharmados parlamenti többsége, mely „messzi fővárosokból is jól látszik”. És ha nem is tetszik mindenkinek, mindenki megértette: a magyaroknál új időszámítás vette kezdetét. „Azóta mindent véghez vittünk, amiről a gyengeség hívei azt mondták: nem lehet. Ezzel vette kezdetét a magyarok új műve, a XXI. századi erős Magyarország megteremtése. Már olyan országot építünk, ahol a magyarok már nem külföldiek hasznáért dolgoznak, „nem bankárok vagy külföldi bürokraták mondják meg, hogy milyen alkotmányunk lehet, mikor emelhetünk béreket, nyugdíjakat” – hangoztatta.

Orbán Viktor a Millenárisról üzente – reagálva az Európai Bizottság pénteken közzétett előrejelzésére –, hogy a deficit idén is három százalék alatt lesz. Az Európai Unió éppen aktuális előrejelzései ne zavarják meg önöket, a hiányt még egyszer sem sikerült eltalálniuk, de drukkolunk nekik, hogy sikerüljön eltalálni – tréfálkozott.

Megismételte, az ország az európai uniós csatlakozása óta még sosem harcolt ki magának annyi forrást a közösségi költségvetésből, mint most, a következő hét évben az EU-s források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítják. Az ehhez szükséges szövetségkötés nem sikerült volna, ha „farkát csóváló kutyusként az asztal alól lessük, hová esik egy-egy zsírosabb falat” – fogalmazott.

A Millenárison, ahol az országértékelésének a mottója az volt, hogy Magyarország jobban teljesít, sikernek nyilvánította, hogy Magyarország 2012-ben is csökkentette adósságát, és ellenőrzés alatt tartotta pénzügyeit. Szintén sikernek nevezte a 2012-es esztendőt illetően a rezsicsökkentést, amit folytatni fognak idén. A nyugdíjak reálértéke, az átlag- és a minimálbér, valamint a közfoglalkoztatottak átlagkeresete is nőtt – állította. Jelezte ugyanakkor, hogy még számos feladat van hátra, ezért az év derekán bővíteni fogják a januárban elindított munkahelyvédelmi akciótervet.

A rendőrség erősítését is a sikerterületek között említette: a kormányváltás óta 3500-zal több a rendőr, és „megtisztították” az állományt azoktól, „akik korábban a bűnözők oldalára álltak vagy sodródtak”. A még problémás területek között szólt az új típusú kábítószerekről. Az egészségügyről azt mondta: az elmúlt másfél évben 90 ezer egészségügyi dolgozó bérét emelték meg, folyik 439 egészségügyi beruházás, szolgálatba állítottak 120 új mentőautót, és 82 mentőállomás épül vagy újul meg. „Itt is jobban teljesítünk, de még mindig nem elég jól”: szükség van még 200 mentőautóra, több mint hatezer új ápolóra és egy pénzügyi csomagra a háziorvosok helyzetének javítására, a várólisták rövidítésére.


Orbán nem felejti az elmúlt nyolc évet
Népszabadság - M. Schmidt János A felzárkóztatás kapcsán közölte: 2012-ben 261 ezren dolgoztak Start-munkaprogramban, „a cigány munkaszervezők becslése szerint” közülük csaknem 55 ezren romák, akik így nem segélyből, hanem tisztességes munkából keresték meg a kenyeret. Ez a legnagyobb sikerünk – hangoztatta. Szerinte valódi biztatás, hogy tavaly 90300 gyermek született, 2251-gyel több, mint egy évvel korábban. A kisbabáknak kedvük támadt megszületni – hangoztatta még a beszéde elején, a tavasz ébredésével párhuzamot vonva.

A mester-terv

Egy, a húszéves történelmi szakaszoláshoz és távlathoz igazodó mestertervet is ismertetett a miniszterelnök. Eszerint a kormány azt tűzte ki célul, hogy megszüntesse az ország külső pénzügyi és energiafüggőségét, hogy mindenkit kisegítsen a devizaadósságból, hogy megállítsa a népességfogyást, hogy mindenki találjon munkát, aki itthon akar dolgozni, hogy a magyar gazdaság a harminc legversenyképesebb közé tartozzon.

„Az újraiparosítással a magyar ipart összeépítjük a némettel, tízezer exportáló, versenyképes magyar középvállalatot fogunk fölépíteni, 15-20 regionális magyar multi ad majd erőt a magyar gazdaság globális terjeszkedéséhez, és közben a nemzeti össztermék 50 százaléka alá csökkentjük az államadósságot” – festette fel a miniszterelnök –, de ezen túlmenően a húszéves tervben szerepel, hogy „ismét kultúrnemzet leszünk, hogy világnemzetet építünk”, és hogy mindennek eredményeként a magyar családok életszínvonala meghaladja az európai átlagot.

„Együtt tették tönkre az országot!”

Orbán Viktor a Millenárison (ahogy a parlamentben is) „mindannyiunk sikerének” nevezte, ha az ország jól teljesít, jobban, mint sok európai uniós ország. Még az ellenzék sikere is, politikai hovatartozástól függetlenül. Azért bírálta és figyelmeztette is az ellenzéket, internacionalizmust is emlegetve. „Van olyan, hogy néha leparancsolják az embert a parancsnoki hídról vagy a kormánykerék mellől – erről én is tudnék mesélni –, de a hajó közös, a haza nem lehet ellenzékben, ezért ilyenkor is evezni kell, és nem durcásan ügyeskedni a fúróval a hajófenékben”.

Beszéde vége felé – megint nem mondva ki Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc nevét – a CÖF-plakátok jól ismert szlogenjével arra intette hallgató-közönségét: „nem felejtjük el, hogy együtt tették tönkre az országot” azok, akik egy évtizeden át politikai és gazdasági hasznot húztak az ország gyengeségéből, és akik most arra készülnek, hogy visszavigyék Magyarországot a múltba. A „régi figurák” a bankok helyett megint az embereket adóztatnák, csökkentenék a minimálbért, megvágnák a nyugdíjakat, és megint elvennék a gyermekek utáni adókedvezményt. Ezt várják tőlük a bankok, a spekulánsok. Sohasem álltak ki, most sem állnak ki a magyarok érdekeiért, „ezért van az, hogy mint húst a legyek, úgy dongják körül őket az erős külföldi érdekcsoportok”. Valójában ezek akarják visszaültetni őket a magyarok nyakába – hangzott a sötét szózat.

Végül Orbán Viktor a szokásos fordulattal zárta országértékelését: „Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!”.

Forrás: nol.hu, MTI

Címkék: jobbanm teljesít, beszéde, Viktor, évértékelő, Orbán, politika