Az úgynevezett gyűlöletmotívum megnevezését sürgeti az ombudsman, Szabó Máté. A kaposvári zsidó temető rongálása kapcsán írt közleményében kifejti: legutóbb egy júniusi konferencián beszélt annak szükségességéről, hogy amikor a hatóság minősíti a bűncselekményeket az emberölés, a zaklatás és a rongálás eseteiben, akkor – ha van – tüntesse fel indítékként a gyűlöletmotívumot. Az országgyűlési biztos hozzátette: nemcsak a személyekkel szemben elkövetett, hanem a közösségek kollektív emlékhelyei és vagyontárgyai elleni bűncselekményeknek is lehet gyűlölet jellege.
Ugyan új büntető törvénykönyv szövegezésében a jogalkotó figyelembe vette a biztos több módosító ajánlását, például azt, hogy a gyűlölet-bűncselekmények előkészülete is legyen büntethető. A jogszabályban nem tüntették fel minősítő körülményként az elkövetés speciális, előítélet-motivált indokát az emberölés, a zaklatás és a rongálás tényállásai tekintetében.
Az alapvető jogok biztosa ezért attól tart, hogy a jogi szabályozás hiányosságai következtében a büntető-jogalkalmazási gyakorlat egyes bűncselekmények esetében nem mutatja ki önálló tényállás formájában a gyűlölet motívumot, elfedve ezáltal az ilyen indíttatású bűncselekmények társadalmi veszélyességét.
A kaposvári rongálással kapcsolatban az ombudsman leszögezte: elítéli a temető meggyalázását.
Mint arról korábban beszámoltunk: A rendőrség nyomozást indított, mert mintegy 57 sírt döntöttek le ismeretlenek a kaposvári izraelita sírkertben.
Címkék: ombudsman, bűntetés, zsidó, temető, rongálás, politika