A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések  rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. A trianoni békét az 1920 tavaszán kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának két politikailag súlytalan tagja írta alá, s a kormány hamarosan lemondott.

Trianon

A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett 35 000 főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Továbbá tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én budapesti idő szerint 16:32-kor írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon-kastélyban hazánk jövőjét meghatározó szerződést. A trianoni békeszerződést gyakran trianoni békediktátumnak is nevezték és nevezik – még aláírói és törvénybe iktatói is –, azt jelezve ezzel, hogy a szerződésben foglaltakat a győztesek által a vesztesek számára diktált kényszer szülte. A trianoni tragédiára emlékezve június 4-ét a Nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az Országgyűlés 2010-től.

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a nemzeti összetartozás napján és a trianoni békediktátum 92. évfordulóján mindenkit megemlékezésre hív.

trianon emlékmű

A trianoni békediktátum 92. évfordulójára emlékeztek a nemzeti összetartozás napján Kaposváron, a Berzsenyi parkban. Szita Károly polgármester köszöntőjében kiemelte, a város büszke lehet elődeire, hiszen az elcsatolt országrészekből számtalan menekültet fogadott be Kaposvár. Kövér László az országgyűlés elnöke ünnepi beszédében elmondta: a kivéreztetett országból nehéz volt újra életképes hazát létrehozni, de mégis sikerült.

Az Országgyűlés elnöke, Kövér László elmondta: - Ma tehát tisztelt egybegyűltek nem siratni, hanem ünnepelni jöttünk, nem gyászolni, hanem értékelni azt, amit újra megleltünk és nem csak megleltünk, de alaptörvénybe is foglaltunk, a Nemzeti Összetartozást, hiszen, ami a földrajzi Magyarországból elvétetett, az a szellemi Magyarországnak mindig a része marad. -

A nemzeti összetartozás napján Juhász Tibor kormánymegbízott közleményben köszöntötte a somogyi polgárokat. Olvassa el!

Tisztelt Somogyi Polgárok!


A Nemzeti Összetartozás Napja jó alkalom nemzetünk szorosabb összefogására. Múltunkra emlékezve éljünk a jelenben és tekintsünk a jövőbe. A XXI. század új kihívásokat állít elénk, az új kérdésekre, új válaszok kellenek, és tudnunk kell, hogy a bajban számíthatunk mi magyarok egymásra. Szűkebb környezetünkben Somogy megyében is egy összetartó közösség vagyunk, beleértve a nemzeti kisebbségeket is. Így azt javaslom mindannyiunknak, hogy ne azt keressük, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt.

Régóta keressük a formáját, hogyan tudnánk erre a napra úgy emlékezni, úgy magyarok maradni, és hogyan tudnánk úgy kezünkbe venni a saját sorsunkat, hogy közben mások ne tekintsék ezt ellenségességnek. Egyre többen vannak köztünk olyanok, akikben az a belső hang, hogy összetartozunk, elemi erővel képes megelevenedni és cselekvésre ösztönözni, amikor összefogásra van szükség.

Hazánk történelmének e fájó fordulópontján - az emlékezés mellett a jövőt tartva szem előtt - arra hívom Önöket, hogy működjünk együtt hazánk, Magyarország megújításában! Ehhez kívánok Önöknek egészséget, békességet és kitartást!

 

Nézze meg Szita Károly és Kövér László ünnepi beszédét:

 

Címkék: trianon, emlékmű, összetartozás, nemzeti, június, napja, politika