Az aktív, részvételüket biztosra ígérő szavazók között a Fidesz maximálisan 59 százalékos, az MSZP és a Jobbik 15, illetve 14 százalékos támogatottságra számíthat. A két kispárt közül az LMP fordulhat rá nagyobb előnnyel a kampány véghajrájára: míg az MDF potenciális támogatottsága csak 3 százalék, az LMP akár 9 százalékot is szerezhet, az egyelőre bizonytalankodó, el nem kötelezett szavazók megnyerésével. Mivel utóbbiak nem mondták, hogy Bokros Lajost szeretnék miniszterelnöknek, a volt pénzügyminiszterrel azonosuló MDF esélye csekélyebb az elérésükre.
A többség negatívan ítéli meg a Jobbik politikáját. Az összes megkérdezett több mint fele ellenzi a Jobbik politikáját, és csak 28 százaléka ért egyet vele. Az ellenzők száma az év eleje óta drasztikusan emelkedett. A szélsőséges párt politikájával egyetértők relatíve magas aránya ellenére a Jobbik potenciális tábora ennél alacsonyabb (14 százalék), hiszen az elvi egyetértés mellett az ilyen típusú választ adók jelentős része már elkötelezett más párt irányába. Felük a Fideszt választaná, harmaduk pedig eleve Jobbik-szimpatizáns.
A legfrissebb adatok alapján a Fidesznek mintegy 3 és félmillió, a szocialistáknak közel 900 ezer, míg a Jobbiknak több mint 700 ezer szimpatizánsa van. Ugyanakkor nem minden párttámogató szavazó is egyben: a Fidesznek 2,7 (potenciálisan 2,9) millió aktív szavazója van, az MSZP-nek majdnem 700 (potenciálisan több mint 800) ezer, míg a Jobbiknak 500 (potenciálisan 700) ezer. A Fidesz aktív szavazótáborából mintegy 300 ezren adnák „második szavazatukat” a Jobbikra, döntő többségük (230 ezren) azonban Orbán Viktort szeretnék miniszterelnökké választani. Orbán Viktort még a bevallottan Jobbik-szavazók ötöde is, közel 100 ezer fő miniszterelnökké választaná. Ez is magyarázhatja, hogy a Fidesz március közepén indított intenzív kampányának középpontjába a volt miniszterelnök személye került.
(forrás: Nézőpont Intézet)