Az első hírekből és információkból arra lehet következtetni, hogy nagy valószínűséggel csecsenek vagy észak-kaukázusiak lehettek a megrendelők és az elkövetők. Az akció biztos, hogy nem fogja engedményekre kényszeríteni az orosz kormányzatot - hangsúlyozta Sz. Bíró Zoltán az MTI-nek.
Nyilvánvaló, hogy politikai célja volt a robbantásoknak, minél nagyobb káoszt akartak okozni a merénylők, azt akarták ezzel megmutatni, hogy ki vannak szolgáltatva az oroszok. Erre pedig a legmegfelelőbb hely a moszkvai metró - hangsúlyozta az elemző.
Sz. Bíró Zoltán szerint az események kitervelői ezután sem számíthatnak semmilyen engedményre a moszkvai vezetéstől. A putyini rendszer ugyanis abban különbözik leginkább a jelcinitől, hogy sem tárgyalni, sem engedni nem hajlandó ezekben a kérdésekben. A vezetés azonban tudatában van, hogy milyen hatalmas regionális különbségek jellemzik Oroszországot, azon belül is milyen nehéz helyzetben van az Észak-Kaukázus - fűzte hozzá.
Az ilyen merényletek ráadásul fenntartják az orosz társadalomban azt az ellenszenvet a Kaukázusban élő etnikumokkal szemben, amely a kilencvenes évek végétől alakult ki - mutatott rá a szakember.
A világ elszokott ezektől az eseményektől, az utolsó áldozatokkal járó merénylet 2004-ben történt, 2007-ben ugyan volt egy kísérlet, de azt időben felfedezték. A robbantásokkal a továbbra is megoldatlan észak-kaukázusi helyzet ismét a világ és Oroszország figyelmének középpontjába kerül - tette hozzá.
Nem véletlen, hogy az egyik merénylő a Szövetségi Biztonsági Szolgálat épülete alatti metróállomáson robbantott, a másik célja pedig a szövetségi belügyminisztériumi állomás volt. Az üzenet egyértelműen az volt, hogy az észak-kaukázusi konfliktus továbbra sincs lezárva. Ugyanis nemcsak Csecsenföld, hanem az egész Észak-Kaukázus problémás terület: Ingusföldről, Észak-Oszétiából és Dagesztánból is érkeznek hírek különböző csoportok működéséről és az azok elleni szövetségi fellépésről - fűzte hozzá.
36-an vesztették életüket Moszkvában
Az orosz ügyészség közlése szerint 36 ember vesztette életét a moszkvai metróban hétfőn reggel elkövetett két robbantás következtében, és mintegy 70 sebesültet vittek kórházba -adta hírül az oroszországi forrásokra az MTI. Az áldozatok túlnyomó többsége orosz, köztük több gyerek is van. A külügyminisztérium közlése szerint életét vesztette két, Örményországból érkezett, ideiglenes moszkvai bejelentővel rendelkező személy.
Malajzia moszkvai nagykövetsége bejelentette, hogy két malajziai állampolgár könnyebben megsérült. A merényleteket moszkvai idő szerint hétfőn délig egyetlen szervezet sem vállalta magára. A moszkvai főügyész közölte, hogy a pokolgépek az elkövetők testén voltak, és az első adatok szerint mindkét öngyilkos merénylő nő volt.
A pokolgépek robbanóereje mintegy 2-2 kilogramm trotilnak felelt meg. Az első robbantás időpontjában a moszkvai metróban több mint félmillió ember tartózkodott. Az egyik merényletet a Lubjanka metróállomáson követték el, amely közvetlenül az FSZB székháza közelében van. A rendvédelmi szervek a délelőtt folyamán kutyákkal vizsgálják át a hatalmas moszkvai metróhálózat minden állomását.
A fővárosi rendőrségnél megerősített szolgálatot rendeltek el. Az orosz fővárosban alig fél órával a második robbantás után elterjedt a hír, hogy a Proszpekt Mira állomáson is volt robbantás, de ezt a rendkívüli helyzetek minisztériuma és az ügyészség megcáfolta.
A moszkvai közlekedési vállalat több mint 100 autóbuszt állított be, amelyek ingyenesen szállítják az utasokat azokon az útvonalakon, ahol a metró terrorcselekmény miatt nem jár. A metró működő részein példátlanul kevés az utas, a merénylet híre miatt nagyon sokan nem indultak el a munkába.
A helyszíni híradásokból és a Vesztyi 24 hírtelevízió képeiből ítélve a két állomáson és környékén káosz uralkodik, s ez derül ki abból is, hogy minden hivatalos szervezet percenként eltérő adatokat közöl az áldozatokról. Az Eho Moszkvi rádió műsorában egy hallgató sírva elmondta: amikor beszállt a metróba, hallotta a bejelentést, hogy a szerelvények a szokásosnál nagyobb időközönként járnak, majd a szerelvény megérkezett a következő állomásra, a Lubjankára, ahol közel fél órát vesztegelt, és az utasoknak végig kellett nézniük a mentési munkálatokat.
Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek minisztere felszólította a moszkvaiakat, hogy SMS-ben próbálják tisztázni esetleg érintett családtagjaik helyzetét, mivel a mobil hálózatban telefonálni nagyon nehéz, de a szöveges üzenetek némi késéssel ugyan, de eljutnak a címzettekhez.
Címkék: Moszkva, Oroszország, politika