Az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja nappali búvóhelyül, illetve téli álomra a kertekben, parkokban felhalmozott lombkupacokat, rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen a védett állatok, akár teljes családok pusztulását okozhatja - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Ezért ha ilyen gallyrakással. lombkupacal kell dolgoznunk – akár nyáron, akár őssztől tavaszig –, az esetleg ide húzódó állatok védelme és a saját lelkiismeretünk megnyugtatása érdekében érdemes az alábbi néhány egyszerű óvintézkedést betartani:

  • első lépésben lehetőleg ne vasvillával essünk neki a rakásnak, hanem szerszámnyéllel, hosszabb erős bottal, az alapi részen még óvatosabban, akár kézzel forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta valamilyen állat;
  • az is segít, ha a halmot átlátható rétegenként, fentről lefelé haladva bonjuk el;
  • a zaj hatására összegömbölyödő sün tüskéire szúródó levéltörmelék szinte láthatatlanná teszi az állatot (lásd az alábbi fotókat és a 2. videót is), ezért a halom alapi részéhez jutva nagyon figyeljünk a gömbölyded formákra (az összegömbölyödve megemelt állat gyakran szó szerint kigurul a gallyak és levelek közül);

  • ez az óvatosság különösen ajánlott a május-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek;
  • soha se gyújtsuk fel helyben az ilyen rakásokat (2021. január 1-től az önkormányzatok már nem engedélyezhetik helyi rendeletben az avarégetést, így ennek törvényi tilalma általánossá válik az egész országban), mert a lángok elől a felnőtt sünök sem fognak, tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, és szó szerint megsülnek;
  • ha a gallyrakás megbontásakor sünfészket (vagy telelő sünt) találunk, ne essünk pánikba, és ha csak lehet, semmiképpen se szedjük össze a kölyköket és kezdjük mi magunk nevelgetni őket; ehelyett az alábbi felvételen látott módon pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat;
  • a sünöket etetni nem kell, mert a kölykök számára létfontosságú, hogy anyjukat követve a természetes táplálékokkal (férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, gyíkok, kisrágcsálók, hullott gyümölcsök) ismerkedjenek meg, ne pedig az ember által kitett, természetellenes ételhez szokjanak hozzá, amik ráadásul hasmenést, emésztési és növekedési problémákat is okozhatnak;

  • a háztartásokban keletkező lombkupac és gallyrakás megszüntetése többnyire halasztható, amivel érdemes legalább addig (négy-öt hetet) várni, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követik anyjukat a vadászatra, de ha tehetjük, a közelben mindenképpen alakítsunk ki alternatív búvóhelyet a gallyakból vagy a következő fejezetben bemutatott süngarázzsal;
  • amennyiben a lombhalmok és rőzserakások elbontása nem elodázható (többnyire kertgondozással foglalkozó települési szervek munkaköre kapcsán), a rendszeresen ilyen munkát végző munkatársakat érdemes ellátni a következő fejezetben bemutatott eszközzel, amibe mind a magányosan pihenő felnőtt állat, mind a nőstényt a kölykökkel áttelepíthető.

A sünök megtelepítésére, mentésére mesterséges eszközt, kisméretű kutyaházhoz hasonló süngarázst (sünmenedéket) is használhatunk, amit bokrok rejtekébe érdemes kihelyezni.

Címkék: sün, kert, védelem, olvasóink kérdezték, tél