Néha nagyon nehéz eligazodni a borospoharak sokféleségében, ráadásul nem is mindig a praktika, sokkal inkább a kinézet alapján ítélünk. A borospoharak formájukban, magasságukban, űrtartalmukban és a pohár szájának szélességében különböznek egymástól. Persze nem tarthatunk otthon annyi poharat, ahány féle létezik, elég négy típust beszerezni, ehhez viszont érdemes követni néhány alapszabályt.
Felejtsük el a műanyag poharakat! A fémből készült poharakat pedig még messzebbről kerüljük el, hiszen megváltoztatják a bor ízét. A borospohár igenis üvegből készüljön, legyen vékony falú és áttetsző! A színezett üveg ugyanis torzítja a bor színét, ezzel együtt az élményt is.
A pohárnak csupán harmad részéig töltsük a bort, mivel a felette lévő kétharmadnyi rész az illatok gyűjtéséért, az aromákért felelős.
A pohár szára nem dísz, azért van, hogy ott fogjuk, ne a kehely résznél, mivel úgy felmelegítjük a bort, ezzel ismét a kóstolás élvezetét tesszük tönkre. Nem beszélve az ujjlenyomatokról.
Ifjabb Bujdosó Ferenc szerint borospohár-fajtából elég négy is.
A vörösboros pohár formája íves, szinte gömbölyű, a szája viszont összeszűkül. Nagyméretű pohárnak tekinthető, hiszen űrtartalma háromtól egészen hét-nyolc deciliterig is terjedhet.
A fehérboros pohár jóval alacsonyabb a vöröborosnál, formája sokkal hengerszerűbb, kevésbé gömbölyű, mint vörösboros társáé. Nem véletlenül, hiszen űrtartalma általában kettőtől öt deciliterig terjed.
A rozéspohár egészen változatos magasságú kivitelben kapható, szára is különböző hosszúságú lehet. Különleges jellegzetességét a tulipánforma adja.
A desszertboros pohár nehezebb eset, gyakorlatilag bármilyen formában kapható, könnyű összekeverni a rozéspohárral. Ha azonban tudjuk, hogy ezek a legkisebb (egy-két deciliteres űrtartalmű) borospoharak, ez nem fordulhat elő.