- Mit próbálsz éppen?
- Kaposváron a La Mancha lovagját, hamarosan főpróba és premier. Aztán Pesten kezdek egy új darabot. Egy régi főiskolai évfolyamtársam rendezi. A próbák a La Mancha bemutatója után kezdődnek.
- Megtalálod Kaposváron a számításaidat?
- 2006 óta vagyok itt. Önmagában érdekes helyzet, hogy az itt eltöltött öt évem alatt öt igazgatóval volt dolgom. Ez azt feltételezi, hogy öt különböző évadot tudhatok magam mögött, öt különböző műsortervvel. Ehhez képest az a tapasztalatom, hogy a színház arculata és a társulat működése alapvetően nem változott: ugyanabban a szellemiségben dolgozik mindenki – még az újonnan érkezők is –, mint a váltásokat megelőzően. Népszínház vagyunk, ami egy lózungnak tűnik, a lényeg az, hogy mindent lehet játszani – és kell is –, tényleg mindent, musical statisztától kezdve prózai főszerepig mindent. Budapesten nem találtam olyan színházat, amelyik ily mértékben keltette volna fel az érdeklődésemet, viszont vidéken első osztályú műhelynek bizonyul Kaposvár.
- A filmes szakma mennyire vonzó számodra?
- Szerintem nincs olyan színész, aki ne szeretne filmben játszani. Hiába vannak filmes tapasztalataim vidéki színészként, az ember nem tudja eldönteni, mitől lesz preferált filmszínész. A Kaposváron eltöltött első évem után három nagyjátékfilmet forgattam, és egyik film rendezőjétől sem kaptam kielégítő választ arra a kérdésre, hogy vajon miért esett rám a választás. Az embert persze hívják castingokra, ugyanakkor nem járnak vidékre színházba válogatni... Ez amiatt is van, hogy most sok minden változik, például a filmes finanszírozást újragondolják. Nem készül annyi nagyjátékfilm, mint eddig. Továbbá érdekes az, ahogy a színész gondolkodik afelől, milyen kereskedelmi csatornán sorozatban szerepelni: engem évek óta ostromolnak, de nem szívesen mondtam igent, mert úgy éreztem, kockáztatom a kőszínházi kimenetelemet. Pedig előfordult már, hogy egy előadásnak jót tett egyik vagy másik szereplő tévés megjelenése, bevonzotta a nézőket...
- Mire jut időd a színpad mellett?
Szeptemberben bejöttem a színházba, júniusban megyek ki, öt bemutatóm volt, három darabot felújítottunk: nyolc darabban voltam érdekelt. Elfáradtam. Ellenben felfedeztem a kikapcsolódásnak egy olyan formáját, ami eddig nem jellemezte az életemet: a nagyon kevés pihenéssel töltött napok alatt főzök.
- Azért egy kis szabadidő csak jut valamire, vagy valakire?
- Ha van egy szünnap, akkor rohanok Budapestre a kedvesemhez.
- Ő is színész?
- Nem, ő vegyész-fizikus. Nem unalmas az életünk. A kortársaim elragadtatással viszonyulnak ahhoz, hogy ő egy civil. De épp ettől érdekes az életünk: ő elég pontosan látja a színpadi történéseket, és közérthetővé tudja tenni számomra a reáliával kapcsolatos dolgokat. Így jól kiegészítjük egymást.
- Mi foglalkoztat mostanában?
- Nagyon érdekel a filmkészítés. Pár évvel ezelőtt már csináltam néhány kisfilmet. Most egy Dürrenmatt-átiratot szeretnék filmre vinni. Kevés szereplős, egy helyszínes, ez az, ami most érdekel.
Mózes Balázs
Életrajzi adatok, fontosabb iskolák
1982-ben született Pécsen, Mecsekfalura járt óvodába, Komlón végezte az általános iskolát, Pécsett érettségizett, és 2006-ban végzett a budapesti Színház-és Filmművészeti Egyetemen. Azóta tagja a Csiky Gergely színháznak.
Szakmai életút
Fontosabb munkák:
Színház-és Filmművészeti Egyetem:
Monteverdi:Poppea megkoronázása, Seneca (rendező:Lukáts Andor),
Arisztophanész, Hamvai:Lüzisztráté, Lükón,Galaxidórosz (rendező:Jordán Tamás),
Szép Ernő:Patika, Juki (rendező:Babarczy László),
Bertolt Brecht: A városok dzsungelében, J.Finnay (rendező:Zsótér Sándor)
Csiky Gergely Színház:
Kálmán Imre:Maricza grófnő (rendező:Babarczy László),
Csehov:Három nővér, Rode (rendező:Rusznyák Gábor),
Mohácsi János,Mohácsi István:5606, Őrült lélek, vert hadak (rendező:Mohácsi János),
Gianni Rodari: Hagymácska, Hagymácska (rendező:Steiner Zsolt),