A vonatnak kaposvári a keresztalja zászlósa, Bekes József újságíró három év óta látja el ezt a tisztet.
Fotó: indóház online
- Már a nyolcvanas években is többször voltam erdélyi riportkörúton, s nemegyszer eljutottam a csíksomlyói búcsúba és az Ezer székely lány hagyományos néptáncos találkozókra. 1989-ben a forradalom idején egy filmet forgattunk Hargitai harangok címmel az akkori változásokról. Rengeteg barátot ismertem meg és egy ügyet. A nemzeti összetartozásét. Világossá vált előttem: az erdélyi részek romániai elcsatolása ellen a legjobb orvosság a barátság ápolásából, a székely szellemi hagyaték bemutatásából, de mindennapi segítségnyújtásból is áll. Tehát mentünk...
- Hogyan került kapcsolatba a Székely gyorssal? Miért éppen ön lett a
zarándokvonat zászlósa?
- Számomra ez egy küldetés része. A keresztalja vezetése nem csak vallási mantra, hanem az anyanyelv iránt érzett felelősség, lelkünk csinosítása és az együttlét ereje. Amikor három éve az első zarándokvonat elindult Mező Tibor főszervező felhívott, aki különben Erdély egyik legnagyobb ismerője, Farkaslaka díszpolgára, hogy vigyem a zászlót. Jó, mondtam neki, de ez a zászló fából lesz. Akkor vágtunk ki Somogyacsán egy, a haldoklásában is gyönyörű öreg cseresznyefát. Somogyi mesterrel, Varga Károly fafaragóval készíttettem, aki nagy értője a fának és a jelképeknek. Később még egy háromszáz éves Mária-szemet is vettem, ez is rajta van. A zarándokvonat egyébként a második bécsi döntést követően Budapestet Erdély távoli részével összekötő vasúti vonal egykori nyomán halad, Transzilvánia legvadregényesebb részein. A járat 1944-ben, Észak-Erdély elvesztését követően szűnt meg. Nem véletlenül mondták a szerelvényt nemzeti lobogókkal váró székelyek az anyaországiaknak: "Késtetek..., késtetek 64 évet."
- Bírja a hegyeket a mozdony?
- A Székely Gyorsot a csodálatosan felújított veterán Nohab, a Csíksomlyó Expresszt a Magyarország legkorszerűbb és legerősebb tízezer lóerős villanymozdonya, a látványosan átfestett GYSEV Taurus húzza. Jövőre Liszt Ferenc emlékév és az út tiszteletére a világhírű magyar zeneszerző portréja díszíti majd a mozdonyt.
- Kaposvárról, Somogyból is sokan mennek a búcsúba?
- Mennek bizony, gyalog is, sőt, lóháton, de hallottam biciklisekről is. A legtöbben persze busszal, autóval vagy éppen vonattal. Ez a világ magyarjainak legnagyobb találkozója, tavaly is meghaladta a négyszázezret a létszám. A csíksomlyói búcsút már az 1800-as években Orbán Balázs egy leírása szerint is harmincezren látogatták. A román diktátor, Ceaucescu bukása után pedig az erdélyi és anyaországi magyarok százezreinek ökunemikus istentiszteletévé, szent találkozójává vált. A búcsút először IV. Jenő pápa engedélyezte 1444-ben, de vitatott legendák szerint a gyergyóalfalusi István pap vezetésével 1567. pünkösd szombatján itt verték meg János Zsigmond erőszakkal unitárius hitre térítő seregeit a
csiki katolikus székelyek. A két vonaton – amelyről minden tudnivaló megtalálható a karpateuropa.hu honlapon – lesz táncház, címerkiállítás, könyvbemutató és történeti rejtvényverseny is. A búcsú vasárnapján eljutunk az ezeréves határra, Gyimesbükkbe, és ami a legszebb, székely családoknál Alcsíkban, Tusnádfürdőn, Újtusnádon, Csíkszentsimonon, Csíkszentimrén és Csíkszentkirályon, vagyis színmagyar falvakban kapjuk a kosztot és a kvártélyt.
- Mit tervez a mostani negyedik úton?
- Nagyon szeretném, ha készülne egy film a pünkösdi búcsúba igyekvő keresztaljákról, amelyek közül több 24 órás gyaloglás után érkezik csak meg...
Címkék: Székely gyors, zarándoklat, Csíksomlyó, kultúra