Mondhatnánk rá akár az első néhány fejezet olvasása után, hogy; na, itt egy újabb pali, aki osztani akarja az észt, hogy milyen ez a világ, és hogyan lehetne megváltoztatni, meg jön itt nekünk a vallással, a bölcsekkel és hasonló őrültségekkel. Ja, és persze hozzátehetnénk azt is, hogy azért lehetséges ez, mert ilyen varkocsos srácokkal, krisnákkal haverkodik, meg a másik, hogy vannak ezek az ezoterikus könyvek, és hogy ez is hasonló azokhoz. Igen, mondhatnánk bizony, s mondhatjuk is, hisz miért is ne tennénk, ha egyszer így van, és mégsincs benne semmi kivetnivaló? Kowalsky bejárt egy utat, ami elég girbegurba volt, és ennek megfelelően teljesen hiteles, hogy mesébe foglalja azokat az eszméket, melyeket helyesnek tart, s melyekről úgy véli, hogy érdemes közzétenni. Így eljut azokhoz, akik ezt képesek megérteni, befogadni, és gondolataikban tovább éltetni, ígéretüket másoknak is a fülébe súgni.
Bár a történet fonala elsőre a tipikus „mesében mondom el” hatást kelti, rá kell jönnünk, hogy itt egy sokkal összetettebb, megfontoltabb szerkesztéssel állunk szemben. A mese ugyanis a mi világunkból, a mi életünkből indul útjára, és folyton oda is tér vissza. Így kicsit kívülről látjuk magunkat, s a helyet, ahol élünk. Igazán izgalmas, sokszor kemény, de nagyon érzékletes példák kerülnek elő a történelem bugyrából, s a történet is igen életszerű. Bár nem biztos, hogy ezt bármelyik ismerősöm is így gondolná, ha megkérdezném, szerinte is bölcs volt-e Csillagközi Muni, vagy mit gondol Zord Szilakról.
A könyv mindenesetre választ ad ezekre a kérdésekre, és megmutatja, hogy bizony ha nem csupán a mindennapi eseményekkel foglalkozunk, akkor akár egész más nézőpontból is szemlélhetjük világunkat. Kowalsky egy érzelmet állít művének központjába, mely talán a legfontosabb ahhoz, hogy életünk tiszta legyen. „ A ’szeretet pillantása’ nem más - írja -, mint az igazság mozdulatlan tükre, a valóság ragyogó fénye. Ez az a fény, amely elől menekül a sötétség, és annak minden tudatlan szolgája. Ez az a fény, amelyben Mamothi képtelen megmaradni.” Kétségkívül érdekes és jogos a kérdés, ki is valójában Mamothi. Ha elolvassuk a könyvet, ezt is megtudjuk.
További könyajánlók olvasásához klikkeljen ide!
Címkék: Könyvajánló, kultúra